Prokopp Gyula: Az esztergomi Duna-híd (1982)

5 kép. A hajóhíd, illetőleg a/, építendő vashíd környékét feltüntető helyszínrajz 1892-ből. Komárom megyei Levéltár — Esztergom

A 19. század vége felé közeledve már az „állandó” hajóhíd sem felelt meg sem a szárazföldi, sem a folyami közlekedés egyre fokozódó igényeinek. A kormány hídépítési programmja a pozsonyi és komáromi vashíd elkészülte (1890, illetőleg 1891) után az Esztergom és Párkány közötti hajóhidat is vashíddal kívánta felcserélni. Az előkészítő tárgyalások során figyelemmel kellett lenni az érsekség vámszedési jogára. Felmerült az a terv, hogy az érsekség maga építse fel a hidat, Vaszary Kolos érsek azonban ezt elhárította magától, mint amely nehezen megvalósítható és egyszersmind teljesen korszerűtlen megoldás lett volna. Az állam viszont nem volt hajlandó olyan hidat építeni, amelynek vámját nem ő szedi.32 A megoldást az érsek nagylelkűsége hozta meg, aki ,,a közérdek előmozdításának szándékától vezettetve”, a saját és érsekutódai nevében ellenérték nélkül lemondott a vámszedési jogról. Mindössze azt kötötte ki, hogy az állam vállalja magára a Kis-Duna fölött a szigetre átvezető úgynevezett „prímási” híd fenntartását, az építendő vashídon pedig biztosítson vámmentességet úgy az érsekség, mint a káptalan számára.

32 1918 októberéig valamennyi Duna-hídon (még a Pest és Buda közötti hidakon is) vámot kellett fizetni.

260