Mucsi András: Emlékkönyv (1909)

I. A szent István első vértanú esztergam-várbeli kápolnája és temploma

A jó isten kegyelme megérnem engedte, hogy az esztergami főkáptalan hatodik székét elérjem, mellyel az esztergam-vár- beli, szent István első vértanúról nevezett prépostság kapcsolatos.

Érdekelvén prépostságom, összegyüjtém az adatokat, történetét főbb vonalaiban megírandó.

Sok, főleg egyháztörténelmi tekintetben érdekesnek találtam e prépostság történetét.

Ügy vélem, az olvasó is annak fogja találni, kitől, ha az öreg szerző egyszer-máskor szunyókált, vagy itt-ott megbotlott, szives elnézésért esedezem.

I.

A szent István első vértanú esztergam-várbeli kápolnája és temploma.

Figyelemmel kisérvén az érdekes polémiát, mely Karácsonyi János és Nagy Géza közt napjainkban folyt, azon meggyőződésre jutottam, hogy Gyécse (Geyza) fejedelemnek (lehet: második) felesége I. Meskó lengyel herceg nővére vala, ki a keresztségben Atleid (Adelheid) nevet vett föl, míg előbb lengyelül Belekneginának, vagyis Szépasszonynak hítták. Ö keresztény nő létére férjét is a Krisztus hitére térítette. Szent István első vértanútól vett értesülése után pedig foganta és szülte a 975. évben szent István, első magyar királyt.1

1 Annales Cisterciemiwm in Heinrichow: Anno 971 dux Mesko baptiza- tus est. Iste Mesko habuit sororem nomine Adilheidem, quam Jesse rex Ungarie accepit in uxorem, que cum esset Christiana, virum suum Yesse con- verlit ad fidem Christi. Ista post visionem per beatum Stephanum protomar- tirem sibi revelatam, concepit et genuit Stephanum regem Ungarie anno Domini 975. (Pertz, Mon. Germ. SS. XIX, 541.) — Az Annales Kdmenzenses ugyanezt írja azzal a különbséggel, hogy Gyécse felesége nevét Atleydisnek mondja. — Olvasd hozzá Nagy Géza ily című értekezését: «Szent István vér- sége és a magyar kútforrások» a Turul 1907. és 1908. évfolyamában, ahol az összes idevonatkozó idézetek megtalálhatók.

1*