Mucsi András: Emlékkönyv (1909)

IV. A szent Istvánról nevezett esztergam-várbeli prépostság gyarapodása

ESZTERGAM-VÁRBELI PRÉPOSTSÁG GYARAPODÁSA

39

A harmadik sírkő gyér maradványai, melyeket az esztergam- várbeli szent István templomában találtak, Garázda Péteréi, ki mint esztergomi kanonok és nyitrai főesperes, Gosztonyi András utóda lett a szentistváni prépostságban 1507-ig, amely évben meghalt. Az egykoron ékes, faragván nyal kerített síremlék fölirata ekképen egészítendő ki:

Germanus Janif qui primus ad lstrum Duxit lanrigeras ex Helicone deas

Sum situs hoc tumulo Petrus e stirpe Garazda Altera pieridum glória iure fűi.

E versikét Csezmicei János, a «Janus Pannonius» pécsi püspök készíthette, mint ezt ugyancsak 1507-ben írt, következő verséből hozzá vethetjük:

Trés fuismus clari cognato e sanguine vates, Pannoniam Drauus qua rigat altus humum,

Unus erat Janus, proprius, qui primus ad oras Duxit laurigeras ex Helicone deas.

Alter erat Petrus genitus de stirpe Garazda,

Qui túlit Aoniae plectra sonora lyrae.

Ultimus bos ego sum cognata e gente secutus,

Tertia doctorum gloria Pieridum.

Ugyanott maga a költő mondja, hogy Garázda Péter prépost az esztergami várban fekszik eltemetve: Strigonia Petrus requiescit in arcé}

Az esztergam-várbeli szent István első vértanúról nevezett egyház gyarapodását előmozdítani, vagy legalább föntartását biztosítani elsősorban a kanonokok valának hivatva. Ama csekély fekvő- ségek jövedelmének gondozása, melyekhez a kanonokokat Kanizsai János érsek és Szántai Ambrus prépost juttatta, rájok hárult; még nagyobb gondot és fáradságot okozhatott nekik a kezökre bízott

fél pecsétje függ. A levél hátán későbbi Írással ez áll: Super florenis atiri 400 testamentaliter legatis 1513, quod per Turcas saccessoris periit. — Másolata megvan a Birtok-Okmtár 163. lapján.

1 Értsd Vitéz János érseket.

2 A sírkő maradványai rajzát és leírását 1. Máthes idézett műve 22. lapján és VI. tábláján C.