Mucsi András: Emlékkönyv (1909)
II. A prépostság és társas káptalan alapítása
A PRÉPOSTSÁG ÉS TÁRSAS KÁPTALAN ALAPÍTÁSA 15 det. Nemkülönben azon tizennyolc egyház quartáját, vagyis negyedtizedét melyet mig élt, Tamás gömöri főesperes élvezett, mint az esztergami főkáptalan barsi tizedszedője.1 Átengedte továbbá az érsek úr a szentistváni prépostságnak Keménd mellett fekvő malmát, nem különben két szöllejét, egyet a Nyirmálon, mást a Csernő- völgyében, (Ákos-) Palota határában (Esztergám vidékén). Az ösz- szes, eddig fölsorolt javadalom kizárólag a prépostot illeti meg, melyből a káptalanjának évenkint Simon-Judakor (október 28-án) csupán három aranyforintot és két köböl (garleta) búzát adni tartozik, de pontosan és késedelem nélkül, különben a dupláját fizeti e tartozásnak, vagy elszenvedi az érsek, illetve helytartója által reá rótt büntetést. Saját atyai örökéből átengedett Kanizsai János érsek a szent István kanonokjainak, csakis nekik, egy budavári házat a szent György- kápolnájával szemben, melyet fönntebb említettünk; ugyanott egy másik házat, mely Garai Miklós háza szomszédságában állott; továbbá a Bernát fia Ferenc háza jövedelméből bizonyos részt, évi 30 aranyforintot.2 Továbbá az esztergami vár Ver- pech-tornya alatt levő malomból kapnak a szent István kanonokjai négy köböl búzát. A malmot is nekik adja az érsek.3 Továbbá a rozsnyóbányai egyháznak az érseki asztalt megillető bérét, évi harminc aranyforintot, örök időkre szintén átengedte.4 Végre á 1 Megjegyzendő, hogy e quarták egy negyede, tehát az összes tizedek tizenhatoda, a sedecima, kihasíttatott a lelkészkedö papság részére, melyért az mind e napig váltságot kap. 2 A fönnti házat 1392 szeptember 8-án Gleczel János biró előtt Márton szentistváni prépost és káptalana bérbe adta Zsigmond gyógyszerésznek évi 30 aranyforint bérösszegen. (Esztergami főkáptalan házi levéltára, 53. f. 3. ny. 2. sz.) A Bernát fia Ferencnek, a néhai Simon bán fia János szomszédságában fekvő, örök bérbe adott ház után purgrécht címén egyebek közt az esztergamvárbeli szent István egyháza káptalanénak 30 aranyforintot köteles volt fizetni és a házat jókarban tartani. Ha pedig ezen budai ház a bérlők hanyagsága, tűzvész vagy más elemi csapás miatt megszerezhető nem lenne, a fölmerülő hiányt a bérlők bizonyos, Budavár és Nyék helység közt fekvő, hajdan Kunczl ispán tulajdonát képezett major jövedelméből tartozzanak pótolni. (Esztergami fökáptalan házi levéltára, 53. f. 1. ny. 5. sz. és 3. ny. 5. sz. Ded. 1393 szept. 30, és 1396. márc. 24.) Ennek a bérletnek hosszú története van, melyet igen érdekesen megírt Csánki Dezső a Századokban, 1906. évf. 685. és köv. 11. 3 Úgy vélem ez a vízvezeték és a jelenlegi érseki gépgyár mellett levő malom. 4 Még 1551 február 25-én mentegetödzik a rozsnyai plébános András, 1
