Mojzer Miklós: M. S. mester passióképei (1976)
Ikonográfia: Az alvó tanítványaitól - Szent Péter, Szent János evangélista és Szent Jakab - kissé eltávolodott, térdelő Krisztus összetett, felemelt keze szokatlan az Olajfák hegye-jeleneteken. Túlzó gesztusnak hat - talán a gyötrődés és megadás hangsúlyosabb kifejezésére szolgál. Krisztus arca a halálfélelem megnyilatkozása miatt szinte for- mátlanul halálraváltnak látszik — talán párhuzamba hozható a Kálvárián a halott arcával, mégis olyan festői megoldás, amely a művész szándékához képest kevéssé sikerült. Az esti sötétséget a sötétebb színekkel festett táj jelzi. A katonák kezében fáklyák és lámpák világítanak. A kapun befelé nyomakodók a Synagoga vörös alapú, sárga kosfejes-félholdas zászlajával közelednek. Júdás tánclépésszerű mozgása közben Krisztusra mutat annak háta mögött - szinte a gyötrődve imádkozónak mozdulatkarikatúrája. Júdás sárga ruhás figurája ördögi hatású. (Ez a szín itt és a többi képen is rossz értelmű, az ellenséges zsidókra mutat, és a festő a hagyományhoz híven a passión csak velük kapcsolatban alkalmazta.) Ügy látszik, Júdás árulása vérdíját még nem kapta meg: ez még a zászlót tartó, élen haladó, kérdő tekintetű katona kezében van - s J údás nemcsak Krisztus felé, hanem egy kissé a pénzes táska felé is mutat. Szemben fölötte az angyal a szenvedés kelyhét mutatja Krisztusnak. A KOMPOZÍCIÓ alapjában, általános elrendezését tekintve Schongauer azonos tárgyú lapjáét (B. 9.) követi, bár erős módosításokkal. Krisztus figurája schongaueri típus ugyan, de arcának eredete felismerhetetlen. A kompozíción belül vannak bizonyos egyezések Veit Stoss krakkói Krisztus az Olajfák hegyén-kődomborművének részleteivel (az esztergomi Szent Péter sokban hasonlít a krakkói Szent Jakabhoz, tükörképesen; a háttérben a kapu környéki jelenet is rokon a krakkóival), és talán ez sem véletlen. Szent Péter fejformája jellemzően mantegnai, schon- gaueres jellegű átfogalmazásban. Kardjának eredeti helye a ma is észrevehető pentimento szerint a két alsó lábszára között volt, Dürer Nagy Passiójának azonos tárgyú (B. 6.) lapjához hasonlóan, ahonnan a festő a lábak tartását is vette. Szent János térdét átölelő mozdulatának Schongauer egy metszete 16
