Mojzer Miklós: Az esztergomi Keresztény Múzeum képtárának útmutatója (1958)
IV. Terem
IV. TEREM ItXagyar kuruckori harcokat ábrázol két kis csatakép, a magyar világi barokk festészet emlékeiből kvalitásosabb példák. — A XVIII. század második felének két genre-jelenetet ábrázoló magyar képecskéje különös ritkaság. A magyar tájképfestés első kiváló alakját, Markó Károlyt két finom, aranyosfényű, idilli tája mutatja be, egyiken az Egyiptomba menekülő Szentcsaláddal. — Tanítványa, Ligeti Antal a Szentföldön festett mesteréhez hasonló világítású, Názáreth és Betlehem városkája vidékén merengő tájképeket. A biedermeier koron alig terjed túl a Múzeum magyar gyűjteménye. Molnár József, a csendéletfestő Szentgyörgyi János, a Pesten akadémiát nyitó Marastoni Jakab néhány képükkel a születő magyar polgári művészetet képviselik, azt a kort, mely megelőzte a magyar művészet virágkorát. A müncheni indítású akadémikus irányzat Liezen-Mayer Sándor „Szent Erzsébetjében alkot a szépen rendezett színpadiasság mellett megkapó, értékes művet. Benczúr Gyulának egy koronázási színvázlata a késői akadémizmus hajtása. A nagy építő-érsekek elsőjének, Rudnainak portréját Ferenczy István, az újkori magyar szobrászat első apostola és mestere faragta meg ; a gyűjtőét és a Múzeum alapítójáét, Simor Jánosét Stróbl Alajos, az „ezredéves idők” ünnepelt szobrásza. 3
