Meszlényi Antal: A százéves esztergomi Bazilika (1956)
Esztergom régi dicsősége és annak elmúlása
míg a székesegyházból s a többi kápolnából lőporraktár lesz, ami megpecsételi valamennyi végzetes jövendőjét. Esztergom elveszte fájóan érinti a magyar lelket, s nem csoda, ha meg-megismétlődik a visszavétel kísérlete, azonban másfél századig nem sikerül az ellenséget kifüstölni. Az egyes harcok hevében pusztul a lakosság, szenvednek a város épületei, de legtöbbet a Várhegy építményei. A török kiszámított furfanggal rendez- tette be a székesegyházat puskaporos raktárnak. Számított a mieink vallásos érzületére, hogy ez nem engedi azt ágyúztatni. De erre a keresztény seregek sem lehettek tekintettel, mivel a végcél a város és vár felszabadítása volt. így történt, hogy az 1594. évi hadműveletek során Mátyás főherceg is lövette a várat, és még több sérülést okozott az amúgy is megviselt székesegyházon és kapcsolt épületein. Akár az ellenség, akár pedig a mieink tüzeltek, azt mindig a Várhegy sínylette meg. Nemzedékek jöttek, nemzedékek mentek, s a prímási székhely csak nem tudott régi, jogos birtokosai kezére visszajutni. Végre 1683 okt. 25-én kelt fel az a boldog nap, amikor az egyesült keresztény csapatok ismét feltűzhették a Várhegy ormára a keresztet. Esztergom újra magyar város lett. De csak a nevében, mert látképében a íegsiralmasabban festett. A régi dicsőségre és ppmpára csupán a kormos és üszkös falak emlékeztettek. Rom, szemét és piszok terjengett, ahol valamikor tisztaság, csinosság, sőt ízléses pompa hirdette a magyar élet színvonalas lüktetését. Nem mondunk nagyot, amikor azt állítjuk, hogy az egész jelentéktelen falu szintjére süllyedt le. Lakossága annyira meggyérült, hogy még a visszafoglalás után másfél évtizedre sem bírt annyira felszaporodni, hogy egynél több lelkipásztorra lett volna szüksége. Bármerre nézett a szem, mindenütt a pusztulás utálatossága meredt eléje. Emberileg érthető, ha prímásaink húzódoztak, hogy visszatérjenek és megkezdjék itt az újjáépítés nehéz munkáját. De előbb-utóbb mégis csak be kellett következnie a visszatérésnek, mert a jelen sivársága tetemre hívta őket, és arra kényszerítette, hogy Esztergomot vissza kell helyezniük ősi jellegébe és történelmi jogaiba. 8
