Meszlényi Antal: A százéves esztergomi Bazilika (1956)
A felszentelő: Scitovszky János. CONSECRAVIT
A FELSZENTELŐ: SCITOVSZKY JÁNOS. CONSECRAVIT A hatalmas mű nagyjából készen állt, de még mindig nem tökéletes befejezettséggel. A két következő prímásnak is maradt még bőven tennivalója, s kiveheti ék részüket hogy a bazilika kövei és ékességei közt megörökítsék nevüket. A soron levő első, Scitovszky (1849—186(5). Pécsről érkezett, az ottani dómtornyok árnyékából s ennek a fölséges szentegyháznak szépsége és régi patinája igézetben tartotta lelkét. Jó volt ez így, mert az Istennek tartozó hódolat Esztergomban is megkövetelte, hogy tovább építse és szépítse elődei örökét. És ebben nem volt rest! Amit ő tett, az a következőkben foglalható össze. Először is kívülről tovább húzatta fel a két tornyot. A déli harangházát is kialakította, mert a legközelebbi teendője a harangok beszerzése volt. Köztük a legnagyobbat Hilzer bécsújhelyi cégnél rendelte meg, és Nagyboldogasszony tiszteletére szentelte fel. Mélyzengésű hangja első ízben 1855 Karácsony éjfélén kongott-bongott bele Esztergom vidékének „csendes és szent éjtszakájába“. A kinti munkálatok közül szerette volna még befejeztetni az előcsarnokot, de erre már nem jutott ideje. Ennél fontosabbnak tartotta a belső felszerelést és itt sokat és nagyot alkotott. Mindenekelőtt bőkezűségét hirdeti a 64 változatú és 3483 sípból álló orgona, amelyet Moser Lajos salzburgi orgonagyárában készítettek. Díszére vált alkotójának, de hazánknak is, hiszen ez lett nálunk a legnagyobb templomi hangszer. Csodaszép hangjain először Liszt Ferenc „Esztergomi miséje“ búgott fel, melyet a nagy mester a prímás megrendelésére írt, és személyesen vezényelt a felszentelés ünnepén. A nagy kapun belépve és felfelé tekintve, szembeötlik a két oldalkápolna felett Meixner bronzzal bevont domborművű képe: Jézus bevonulása Jeruzsálembe, illetve Jézus a kisdedek közt néven ismert bibliai jelenet. A művész az előbbin megörökítette Scitovszky 5* 23
