Meszlényi Antal: A százéves esztergomi Bazilika (1956)

A valóraváltás embere: Rudnay Sándor. COEPIT

Az elégedetlenség ahelyett, hogy elcsitult volna, tovább hullámzott és átterjedt az országos rendekre is. Ferenc király 1820 nov. 3-án köriratot bocsátott ki, melyben arra kérte a rendeket, elsősorban a püspöki kart, hogy a prímást támogassák. Mint hangoztatta, maga is megtette ezt, amikor átengedte neki a Várhegyet. A szegényebb néposztály sem húzta ki magát. Kézimunkájával segédkezik az építésnél. Nem hiányozhatnak tehát a közös munkából az országos rendek sem. Ki-ki annyi összeggel járuljon hozzá, amennyit anyagi lehetősége és buzgósága megenged.

Erre a nem várt válasz az lett, hogy Koháry Ferenc kancellár útján beadványt intéztek az uralkodóhoz, és arra kérték őt, hogy a prímást tiltsa el a tervbe vett, nagyszabású építkezéstől. Elgondolását túlméretezettnek és túlságosan költségesnek találták, s szerintük nemcsak az érsekség, de még az ország teherbíró képességét is túlhaladja.

Ha Rudnay gyengébb idegzetű ember, ennyi kezdeti nehézség után meghátrál, de szerencse, hogy a gáncsoskodók sem kedvét, sem pedig idegerejét nem törték meg. Beiktatása után hamarosan Bécsbe utazott, s többszörös tárgyalás után megbízta az udvari főépítészeti hivatal vezetőjét, L. Remyt, hogy készítse el a terveket. Ügy látszik, hogy ez a lassúbb tempo embere volt, viszont a prímás a gyors cselekvésé. Ezért szerette volna összetársítani vele egyik alatta szolgáló kiváló mérnökét, a kismartoni születésű Küknél Pált, hogy a munkát meggyorsítsa. Remy ezt nem vette jó néven, és visszaadta megbízatását. Talán nem is volt oly nagy baj, mivel Kühnel most annál nagyobb igyekezettel és gyorsasággal feküdt neki a tervek kidolgozásához.

Először a bazilika tervrajzát készítette el, s hamarosan követte azt a többi. Az egész oly monumentális képet árult el, hogy még Leardi nuncius figyelmét is felkeltette. Jelentésében nem győzte eléggé dicsérni a prímást, hogy mire készül. Szerinte csupán a vatikáni Szent Péter bazilika és a londoni Szent Pál székesegyháza múlja felül az esztergomit. Két tornyos és hatalmas méretű kupolájával a Várhegy legmagasabb pontjára kerül, s elég nagy távolságból látható alakjával fénypontja lesz az egész vidéknek. A székes- egyház jobb- és baloldalából szökik ki azon mód, ahogy Barkóczy terveztette, s derékszögben megtörő kettős prímási palota két emeletes magassággal. Megfelelő keretet ad hozzá a díszkert, amit szintén formásán készülnek kiképezni.

Valamivel mélyebben és levegős távolságban épül fel ugyancsak a két oldalon négyszöges alakban szintén kettő emelettel a két szeminárium, s mindegyiket 150 — 150 kispap befogadására tervezi. A domb két lejtős oldalán következnek a fentebbiekkel

15