Leopold Antal: Esztergomi kalauz (1931)

A főszékesegyház

70

A bizánci békecsók tábla

(lipsanothéka) egykor a szent Kereszt ereklyéjét tartalmazta. Zománcképei miatt a legnagyobb ritkaságok közé tartozik s egyidős a magyar szent koronával, amelynek ékítményeihez zománcozott rekeszei is igen hasonlítanak. A kincstár legrégibb darabja. Trébelt és aranyozott ezüstkeretbe foglalt arany középlapján fönt két gyászoló angyal látható, lejjebb Nagy Konstantin és Szt. Ilona alakja és két jelenet Krisztus kínszenvedéséből. 1528-ban már szerepel a kincstári leltárban.

A koronázási ereklyék

sorában elsőbben az eskükeresztet említjük, amelyre a magyar király megkoronáztatása után az alkotmányos esküt teszi. Szépségét az arányosan elhelyezett ragyogó drágakövek igen emelik. A XII. század művészetének méltó képviselője.

Az ú. n. apostoli keresztet Estei Hippolit ferrarai herceg, Mátyás nejének rokona, a „kis prímás“ megrendelésére Francesco Francia íFrán- csá) készítette. Koronázáskor ezt a keresztet az esztergomi főkáptalan egyik c. püspöke viszi a király előtt. Hold. emlékű IV. Károly előtt dr. Walter Gyula, a főkáptalan jelenlegi nagyprépostja, vitte.)

Szelepcsényi György prímás békefeszületét (1667.) koronázásnál csókra nyújtják a királynak. 15 nagy igazgyöngy és több drágakő díszíti.

A király fölkenésére szolgáló szentelt olajat az ugyanitt látható kúpfödeles, ragyogó drágakövekkel díszített edényben tartják^ koronázás alkalmával. (Simor prímás ajándéka).