Leopold Antal: Esztergomi kalauz (1931)

A főszékesegyház

66

a pálosok megalapítójának, B. Kőrösy Márk kassai vértanúnak, a szentéletű Ipoly Gáspár kanonoknak és Packh Jánosnak, a bazilika építőjének képei kötik le figyelmünket. Innen a főkáptalani tanácsterembe érünk, amelyben a pápák és prímások képein kívül Hesz Mihály (f 18J9.) egri születésű festőnek a főoltár fölé tervezett nagy képe látható. (A képnek felső fele hiányzik, mert azt a kommun idején eipőbélés céljaira földarabolták). Szent István megkeresztelte- tését ábrázolja. Ezt a képet Király József akkori pécsi püspök ajánlotta fel a templomnak s (1000 pengöforintba került. — Az esztergomi kanonokok arcképeit tartalmazó csarnokon keresztül a fökáp- talani téli kápolnába jutunk, ahol a kanonokok télidőben végzik zsolozsmáikat. Itt többek közt a főoltár ezüst antependiuma érdemel említést. íRé- vay kanonok ajándéka.)

A fó'székesegyház kincstára.

A kincstár a bazilika északi oldalán, a sekrestyével parallel teremben van elhelyezve. A látogatóknak a sekrestyében kell jelentkezniük és az örkanonok engedélyét kikérniük. Látogatási idő hétköznapokon féltíz óra, vasárnap és ünnepnap 10 óra.

A kincstár Európa egyik legbecsesebb gyűjteménye. Első leltára 1397-ből származik. Későbbi időkből számtalan jegyzék van. A régi kincsek nagy részét II. Lajos és Zápolya János királyok hadicélokra igénybevették. Máskor is nagy háborús áldozatot követeltek a kincstártól. Az esztergomi káptalan a törökök elől Nagyszombatba, Drégely várába, majd Yöröskő és Lánzsér várába vitte a kincstárt; Bocskay, Bethlen és Rákóczi csapatai