Leopold Antal: Esztergomi kalauz (1931)

A főszékesegyház

születését, kereszthalálát és feltámadását, balra Sz. István megkeresztelését, a szent korona felajánlását és Sz. István apostolkodását ábrázolják.

Krisztus születését (illetve a pásztorok és a napkeleti bölcsek imádását) ábrázoló freskó alatt (At or alt-tói) Szent József oltára áll Meixner szobraival. (Kunszt József kalocsai érsek ajándéka.)

A középső oltár a szentségi oltár, szép angyalszobrokkal, előtte márványból készült áldoztató korláttal és a két mécstartó lámpával (Bonani Péter műve). Felette Grigoletti legremekebb műve : ,, Krisztus kereszt halála. “

Az elsötétült napnak csak egy fénysugára lövell az éppen kiszenvedett Krisztusra. Alatta a Boldogságos Szüzet Isten akaratában megnyugodva, erős lélekkel elviselt fájdalmai közt látjuk a többi szent asszonnyal, a leroskadt Mária Magdolnával és Sz. Jánossal. A kép jobb sarkában a megilletödött százados és a kezében lándzsát tartó katona áll, balsarokban pedig a feltámadott golgotái halottak közt pillantjuk meg a bizalommal imádkozó Évát és az eszmélő Ádámot, aki most jut igazi tudatára rettenetes bűnének, amely Krisztus kereszthalálát okozta.

A Szent Szív oltárának mellékalakjai Sz. Antal és Alacoque Sz. Margit (Kiss Györgytől). Az oltárt Sujánszky Antal c. püspök, nagyprépost, esztergomi kanonok, hírneves egyházi költőnk készíttette, (f 1907.)

Az északi kereszthajóban látható három oltár egyike Szent Adalbert püspök és vértanú tiszteletére van szentelve, akinek ünnepét husvét utáni 2. vasárnapon nagy egyházi fénnyel ülik meg a főszékesegyházban. A Szent Istvánt keresztelő Szent Adalbert: az esztergoini föegyházmegyének