Leopold Antal: Esztergomi kalauz (1931)
Az esztergomi vár
41 mányozott. A palotát Vitéz János átépíttette a Dunára néző terrasszal és a vároldalon függő- kertekkel. A török hódoltság után a várparancsnokok laktak benne. Budnay prímás leliordatta. Ezen prímási palotától keletre feküdt Szent István első vértanú temploma, amely valószínűleg még a IX-ik században épült s így a magyarok bejövetelekor már fennállott. Ebben a templomban keresztelték meg Sz. Istvánt, aki nevét a templom védőszentjétől nyerte. E templom körül állott valamikor a káptalan közös lakása, Később a, templomnak külön káptalanja volt. amely a székesegyházi káptalantól különbözött. Az esztergomi várhegy már a rómaiak idején megerősített hely volt (Salva mansio). Négyszögletű s nagytornyú váruk (Quadriburg) alapfalait 1763-ban ki is ásták azon a helyen, amely a várba érő gyalog- írttól balra esik. A magyar fejedelmek az esztergomi várhegyet választották székhelyül. Az erődítési munkálatokat leginkább Géza fejedelem, III. Béla, Telegdy Csaltad, Vitéz János végezték. Mária Terézia a vár katonai jellegét megszüntette és a várhegyet a prímásnak ajándékozta. Ugyanekkor a várhegy közepén egy kisebb barokktemplomot építtetett, amelyet Rudnay prímás lebontatott, mert annak helyébe tervezte a mostani fényes székesegyházat. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Szénsavval telített =.=_■■= Szent István ásványvíz...... - ■ ■■ a legjobb üdítő és gyógyital!