Leopold Antal: Esztergomi kalauz (1931)

Az esztergomi vár

37

Az esztergomi vár.

A Batthyány Lajos utcáról a várhegyre vezető szerpentinút nyugati útfordulójánál az alt-öttingi Szűz Mária szobra áll. amelyet. 1710-ben báró Kuckländer várparancsnok neje, Trucklin Anna állíttatott. Eredetileg a mostani bazilika és a víztorony között, a vár nagy díszterén állott. Majd a mostani egyházmegyei könyvtár helyére s onnan az útfordulóra került.

A gya-logúton a várhegyre érve, azon a talajon állunk, amelyen valamikor a Szent István által épített. Jób, Telegdy Csauád és Széchy Dénes érsekek által bővített és átépített székesegyház volt. De a hegynek ez a része 1763-ig 17 méterrel magasabban feküdt. 1763—65-ig Barkóczy prímás s folytatólagosan 1823-ban Rudnay prímás a régi bazilika magas dombját 17 méter mélységben le- hordatta s a földet részben a keleti széles följáró lejtő készítésére, részben a kanonoki házsor talajának fel töltésére fordította, részben a Víziváros felé eső vároldalra hányatta. így a régi székesegyház alapjai is eltűntek. A földlehordás előtt még felvették a régi templom alaprajzát. Hartmann Antal (1763. i és Máthes János (1823.) fölmérése szerint a templom 57 méter hosszú és 19 méter széles volt (oldalkápolnák nélkül). A templom szentélye keletnek nézett és közvetlenül a belső várfalhoz támaszkodott. Tornyai nyugatnak, a Duna felé néztek. Déli oldalán állott Demeter érsek oldalkápolnája ; 1380.) és Bakócz Tamás kápolnája (1507.). Az északi oldalon Kanizsay János kápolnája (1396.) és Vitéz János könyvtára (1465.).

A templom 1543 1683-ig a török ostromok

alatt teljesen elpusztult. Egyedül a déli oldalán