Leopold Antal: Esztergomi kalauz (1931)
Magyarország hercegprímása
12 1912. november 20-án kelt legfelsőbb kéziratával nevezte, öt ki e fontos egyházi és közjogi méltóságra. Őeminenciája ekkor 60 éves volt. A Gondviselés oly nehéz sorsot mért Csernoch prímásra, amely páratlanul áll az esztergomi prímások eseményekben gazdag történetében is. Alig hogy elfoglalta a primási széket, kirobbant a világháború, s az ország és a világ egyaránt súlyos megpróbáltatásokat élt át. Két pápát és két magyar királyt gyászolt már. A koronázás fénye után a legtragikusabb nemzeti szerencsétlenség, a második Mohács köszöntött reánk. Tönkrement Magyarország és vele együtt egyházmegyéje. A tiz vármegyére kiterjedő esztergomi főegyházmegye eddig egyike volt a világ legnagyobb egyházmegyéinek. Ma a 492 plébániából állott egyházmegyéből 403 fölött megszűnt a prímás rendelkező hatalma, tehát Budapesttel és az újonnan létesített plébániákkal együtt 100 plébániája sem maradt. Az esztergomi egyházmegye, plébániák számát tekintve, a csonka országban úgyszólván az utolsók közé jutott. Ilyen arányban, sőt sokkal nagyobb mértékben vesztett anyagiakban is az egykor dúsgazdag és hatalmas hercegprímás Magyarország szétdarabolása folytán. Az érseki birtokoknak jobbik és nagyobbik fele, 51.315 kát. Imid, a cseh megszállott területen van s jövedelmei másüvé folynak. Ez az összes primási birtokoknak területben 57. földérték szerint 70, jövedelmezőség szerint 74, a tiszta jövedelem arányában 76 százaléka. A megmaradt birtoktöredék javarésze erdő, a többi homokos szántóföld. A prímás igy majdnem az utolsó nagy- javadalmasok közé jutott. Az egyházi, kulturális és jótékony célok előtt úgyszólván üres kézzel áll.
