Leopold Antal: Esztergomi kalauz (1931)

Esztergom környékének természeti szépségei és kiránduló helyei

114

esés elmúlásának emlékére s minden év augusztus 15-én körmenet indul ide a föszékesegyház Bakács kápolnájából.

A menedékháztól mintegy 15 percnyire van a Fenyves erdőrész öreg fenyőfákkal egy mesebeli várkastély helyén, amelytől fehér alapon zöld turistajelzésű ríton, (vagy a menedékháztól fehér alapon piros jelzésűn) alig fél óra alatt a romantikus Fári-kúfhoz juthatunk. (Földváry István szép költeményben örökítette meg a Fari nevű szépséges várkisasszony és a pásztorira érzékeny történetét. Fárit szerelme miatt atyja, a hegytetőn állott kastély keményszivű várura, haragjában megölte. Sírja helyén forrás fakadt, amelynek véres buborékja a kegyetlen apa szivét is megszakította. Az esztergomi nép meséje szerint Fári halála napján e forrás vizében a véres buborékok évről-évre újra megjelennek.)

Egyéb kirándulóhelyek.

A belvárosi határban tett kirándulások kiinduló pontja és a kirándulók találkozóhelye rendesen a Sz. Rozália-kápolna (1. 19. lap).

Innen a fehér alapon sárga turistajelzést követve a Sz. Orbán-kápolna—Csurgókét—Kincses—Barátkút—Pilisszentléleken át a híres Két- bükkfanyeregig juthatunk. Az említett pontok külön-külön is kellemes kirándulóhelyek. A kies környékit Sz. Orbán-kápolnához pünkösdhétfőn népes körmenetben vonulnak ki az esztergomiak. A Csurgókút egyesek szerint már a török időkben ismert hely volt. Medencéjét 1779-ben renoválták. A Kineses regényes fekvésű hely, de még szebb és keresettebb a kies Barátkút, a régi békebeli erdei mulatságok sok vidámságot látott