Leopold Antal: Esztergomi kalauz (1931)

Esztergom környékének természeti szépségei és kiránduló helyei

Esztergom környékének természeti szépségei és kiránduló helyei.

Minden kiránduló, aki Esztergomba érkezik,, legelsőbben a főszékesegyházba siet. A templom nagyszerű belsejének megtekintése után érdemes a környékén is körültekinteni. Legmegragadóbb látvány akkor nyílik a szemlélő elé, ha a bazilika kupoláját tartó falkoszorú tetejére megy fel. (Jelentkezés a várőrnél). A templom tetejére feljutva, 151 csigalépcsőn érünk fel a kupolaboltozat, padlására, ahol a vakmerőbbek keskeny vaslépcsőn egészen a keresztet tartó gömbig felhatolhatnak. Ebben 3— 4 ember kényelmesen elfér. E padláson érdekes visszhangot is tapasztalhatunk, amely minden szót tisztán és kétszeresen ad vissza. Innen kis vasajtón a falkoszorú párkányára mehetünk ki, ahol egy vaskorlát mellett kivülröl is körüljárhatjuk a kupola érctetőzetét.

Lenézve látjuk, hogy a Duna. Komárom felöl egyre szélesedő ezüst szalagként kanyarogva vonul el alattunk s csak Szobon alul tűnik el a dömösi szoros hegyei között. A túloldalon a megszállott Kis-Magyar-Alföld látóhatárba vesző termékeny síkja terül el apró Szinmagyar falvakkal tarkítva. Szemben velünk a virágzó Párkány község, ahol 1683-ban Szobieszky János lengyel király és Lotharingiai Károly herceg egyesült seregei döntő ütközetben verték meg a törököt. Párkány alatt a barsi hegyek felől kanyargó Garam Garamkövesd mellett ömlik a Dunába, éppen az esztergomi honvédtemetövel szemben. Itt ütött tábort Rákóczi s patyolat sátorát a jó kuruc vitézek azon a dombon vonták fel, amelynek földjét „kezükben süveggel hordották.“