Kőrösi László: Korrajzok: Vaszary Kolos (1895)
317 Lovas pap. Vassary Kolos herczegprimás ifjú korában úgy fokozta gyönge testi erejét, hogy edző gyakorlatokat végzett. Szünidejét rendesen Lábadon, Somogybán töltötte, a hol mindig a szabadban tartózkodott, sokat sétált, tekézett, sőt lovagolt is, A falusiak sokat suttogtak a lovas papról. De mikor észrevették, hogy lóháton sokkal gyorsabban eljut a vész színhelyére, a ragályos betegekhez, a haldoklókhoz, a lángba borult falvakba, akkor megbocsátották neki, hogy — lovagol. A prímás koldusai. Vassary Kolos herczegprimás abban keresi egyedüli boldogságát, ha a szegényeken segíthet. Ha esztergomi palotájában időzik, a palota előtt reggeltől estig hatalmas koldussereg álldogál, mert tudják, hogy a főpásztor napjában többször kinyitja ablakát s onnan szórja le a fényes koronákat. A bő adakozást már egyik-másik becsületes koldus is megsokalta s a prímás bőkezűségére a következő megjegyzést tette: — Meglátja a tekintetes ur, hogy ez a prímás egészen kipusztul jószívűsége miatt; ha már pénze nem lesz, még a reverendáját is ide adja, mert egy nap sem tud meglenni, hogy ne adjon a szegényeknek.
