Kőrösi László: Korrajzok: Vaszary Kolos (1895)

Jellemvonások.

Hazafi sága.

A hatvaras évek elején Vaszary Kolos az esztergomi főgimnáziumban a történetet tanította. Nagy örömmel várták a tanítványok a leglelkesebb órákat, de még több buzgó- sággal készülődtek az önképzőkör gyűlésére. Vaszary volt ugyanis az önképzőkör lelke. Gyújtó szavai, hazafias aforizmái megtermékenyítették a fogékony sziveket. A legérdekesebbik théma, melyet Vaszary Kolos az önképzőkör tehetségesebb tagjainak kidolgozásra adott, ez volt:

— «Nagyon rossz időket élünk, de hogy a magyar nemzet el nem vész, oly igaz, mint a hogy egy Isten őrködik fölöttünk!»

Nagy öröme telt benne a Bach-korszak jeles magyar tanárának, midőn azt tapasztalta, hogy a hazafias fejtegetést majd minden tanítványa kidolgozta.

Legutolsó tanítványa.

Talán az egyetlen történeti anekdota, a melyik Vaszary Kolos gunyosságával foglalkozik. Egyszer nagyobb társaságban megemlékezett tanársága idejéről, melyre mindig kedvesen emlékezik vissza s dicsekedve említette, hogy soha semmi baja sem akadt tanítványaival

311