Kőrösi László: Korrajzok: Vaszary Kolos (1895)

273 A kedélyek ily izgatottságában is, mint mindenkor, a mi irányunk: ha maledicimur, mint a szeretet vallásának szolgái, benedici- mus; ha persecuti sumus, sustinemus; ha blasphemamur, obsecramus. Tehát nem erről akarok előttetek nyilat­kozni, hanem a minket közvetlenebbül érintő s hogy úgy mondjam, házi ügyünkről. Mielőtt e nagy felelősséggel járó állást elfoglaltam, esküm letétele előtti napon a legilletékesebb helyen kijelentettem, hogy az egyház és állam között megzavart békét hely­reállítani és fentartani nemcsak kívánatosnak, hanem szükségesnek is tartom; de egyúttal kijelentettem azt is, hogy egyházam tanítá­sától egy hajszálnyira sem térhetek el; s minthogy a világ minden államában, úgy a hazában élő katholikusokra nézve is egyházi ügyekben —- in rebus fidei et morum — végérvényesen határozni egyedül a római szentszék illetékes, én nem ismerhettem el és nem ismerhetek el senkit, de senkit az érintett hitbeli és erkölcsi tanokra vonatko­zólag illetékes irányadómnak, csak a római szentszéket. És én itt, az Ur oltára előtt je­lentem ki nektek, hogy primásságom ideje alatt egyetlen lépést sem tettem egyházi ügyekben, a római szentszék előleges bele­egyezése nélkül; a szent-atya útmutatását közöltem azzal a tényezővel, mely Magyar­18

Next

/
Thumbnails
Contents