Kőrösi László: Korrajzok: Vaszary Kolos (1895)

267

nyien, — haláluk után fejedelmi adósság marad utánuk.

Vassary Kolos egyiket sem cselekedte ezek közül. Csak mikor Magyarország első egyházi méltóságára emelkedett — akkor engedte úrrá lenni maga felett egyetlen szenvedélyét — a jótékonyságot. Egy félmillió forint évi jövedelem kimerithetlen kincsnek látszott előtte.

Ne legyen többé enyhitetlen nyomor, ne maradjon többé könnyű letörletlenül — szólt magában a szeretet legelső magyar papja . . . és ime rövid idő múltán egy kenyerét féltő testület haragja és cselszövényei veszik körül a biboros ideálistát és soha sem beszéltek Esztergomban annyit pénzről és üzletről, bérről és kamatokról, hitelről és sajnos, adósságcsinálásról, mint a mióta a legnemesebb pap ül a primási trónon.

Mióta a nagy ideálista elfoglalta csillogó székét, a legsivárabb valóság nehezedik biboros vállai fölé és a súlyos teher alul hasztalan keres szabadulást.

Egy dráma játszódik le a primási udvarban, mely nem minden tanulság nélkül való a szemlélőre.

Vaszary Kolos elődje olyan ember volt, a ki — számítani tudott. Ez magában még nem volna kifogásolható, de ezt a tudományát a tulságba vivé.