Kőrösi László: Korrajzok: Vaszary Kolos (1895)
254 meg lett volna könnyítve a módja, hogy kulturális és jótékony czélokra áldozzon. Eddig is jövedelmeinek legtekintélyesebb részét ezek a czélok vették igénybe és tudjuk, hogy ezután is, de fokozottabb mértékben, ugyanazok fogják továbbra igénybe venni. Simor János herczegprimás uradalmának kezelősége 1886-ban körlevelet bocsátott ki. A körlevél azt állítja, hogy az uradalmak készpénz jövedelme oly csekély, hogy ö emincn- ciája kezeihez a terhek levonása után, alig jut valami jövedelem; mert azt csak nem lehet megfelelő jövedelemnek nevezni, ha ő eminen- ciája 73.000 hold föld és 45.000 hold erdőség után, melyekért 132.000 frt bérletösszeg járt, továbbá a hidak, malmok s bányáktól nyert 18.000 frt után, csak 12.000 frt jövedelemhez jut. A körlevél bizonyítja továbbá, hogy 1884-ben az uradalmak jövedelme 917.400 frtra, a kezelőségi költségek azonban 593.400 frtra rúgtak. Ez összegből az erdőségek jövedelme 86.800 frtot tett ki; mig ezek kezelése 69.900 frtot vett igénybe. Joggal említi fel tehát a jószágigazgató, hogy a kezelési költségek horribilis nagyok; s hogy e bajon valamiképen segiteni kell. A megmaradt összegből azután nyugdíjra 83.700 frtot fordítottak és igy a prímásnak a főpénztár készkiadásainak levonása után, melyek 105.300 frtra rúgtak, tiszta jövedelem gyanánt csak