Kőrösi László: Korrajzok: Vaszary Kolos (1895)

23 bői siettek a prímássá lett főapáinak szeren­csét kívánni. Oly nagy volt az üdvözlő sürgönyök száma, hogy a szentmártoni posta- és távíró- hivatal nem győzte s még a megszaporitott személyzet sem volt képes valamennyi sürgönyt fölvenni. A rendkívüli torlódásban az ezrekre menő táviratokat és leveleket Győrben fog­ták föl s úgy továbbították kocsiuton Pannon­halmára. Esztergom, Győr és Keszthely városát nem­zeti lobogókkal díszítették, mikor az örömhír megjelent. Az uj székesváros, a régi direk- toriális város s a szülőváros versenyzett egy­mással. Teljesen jellemzi Vassary Kolos érzésvilá- gát azon néhány perez története, mely életé­nek legnagyobb eseményével függ össze. Pannonhalmán október 30-án a rendesnél fényesebben ülték meg Kolos-napját. A viga­dók közt volt Batthyány gróf győri és Simon Gyula mosoni főispán is. Akkor már szárnyra kezdett kelni az a hir, hogy Vaszary Kolos jelölését Rómában helyeslik, a kormánynak nincs is más jelöltje s a király a kinevezés aláírását az uj prímás névnapi üdvözletének tartja fönn. Megkezdődtek a pohárköszöntők. Az a hagyományos vendégszeretet és hazafias szel­lem, mely már Kazinczy Ferenczet elragadta Pannonhalmán, vidám jókedvre lelkesítette

Next

/
Thumbnails
Contents