Kőrösi László: Korrajzok: Vaszary Kolos (1895)

12

termet, melynek diszasztalát másfélszáz vendég ülheti körül egész kényelmesen.

Simor rendkívül egyszerűen lakott a Duna felől az első emeleten három szerényen bútorozott szobában. Inkább múzeumot akart építeni, mint palotát. És valóban az épület legnagyobb részét, a legszebb termeket a muzeum osztályai foglalják el. Itt van a képtár, a metszettár, a könyvtár, a diszmiitár, a régiségek gyűjteménye s a ritkaságok tára. A képtár 1875-ben nyilt meg háromszáz festménynyel. A vasállványokra helyezett könyvek száma közel ötvenezer.

A Simor-muzeum rendkívül tanulságos s az érdeklődőnek bármikor megnyílik. A főszékesegyház kincstára is európaihirü. Mai elhelyezése és gazdasága szintén Simor érdeme. A miséző készleteket olyan dusgaz- dagsággal szerelte föl, hogy még a Vatikán papjai is megbámulták.

1874-ben lett Simor János az esztergomi érsekek sorában a tizenötödik kardinális. Nevét nem szerette a politikába keverni, habár az egyházpolitikai kérdések élénken érdekelték. Pap és gazda akart maradni. Jó pap és jó gazda volt holta napjáig.

Százezer forintot a kath. tanítóknak, majdnem százezret a Budapest-józsefvárosi leányiskolának adott; százezret szülővárosa, Székesfehérvár kapott árvaházra, százezret a nagyszombati