Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)

Magyarország hercegprímása

81 jutott a magyarnak az is, hogy az első esztergomi érse­kek, a magyar kereszténység megerősítésében nagy sze­repet játszó bencések közül kerültek ki s hogy a magyar alkotmány magna chartájának, az arany-bullának fogal­mazásában tevékeny részt vett János, esztergomi érsek, szintén sz. Benedek fia volt. A múlt kegyeletének emléke megszentesítette Vaszary Kolos kinevezésének jelentőségét és a szenvedélyes felekezeti fegyvercsörgések közepette is mindenki meggyőződött, hogy a prímást működésében a keresztény alapon álló nemzeti szellemű történetíró fogja sugalmazni. Az esztergomi főegyházmegye papságával 1891. november 1-én tudatta Majer István káptalani helytartó a kinevezés örömhirét. Az ilyen magas méltósággal vele járó üdvözlések után következtek az állása elfoglalásával járó hivatalos eljárások. A bécsi apostoli nuncius gratu­láló levelével egyidejűleg kapta a meghívást a kánoni eljárás (processus informativus) eszközlésére, amelyre a nuncius november 5-ét tűzte ki. A jelzett napon a nunciatura kápolnájában a kánonjogi eljárás után letette a hitvallást és a pápának tartozó esküt. A szertartás alatt hangja eleinte erőteljes volt, később elérzékenyült, úgy hogy a meghatottság miatt néhány percig pihennie kellett. A nuncius ünnepi ebédjén nyilatkozott először primási hivatásának irányító eszméiről. „Minden időben — úgymond — hű alázattal viseltetem a Pontifex Maximushoz, a pápához, hű jobbágya leszek ő Felségének a királynak és engedelmes kormányomnak, egész az oltárig, mint ahogy eddig is voltam szerény állásomban. Pannonhalmától szegé­nyen vonulok be az esztergomi primási palotába, hogy ott legjobb 6

Next

/
Thumbnails
Contents