Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)

A tanári pályán

53 ziumban, végig hallgatta az ovációt, lendületes beszédet intézett az ifjúsághoz a kötelesség buzgó teljesítéséről, azután éljenzaj között kivonult a teremből s az érdem­jelet a bence skapularéval szépen eltakarta . . . Hogy milyen hatást hagyott Vaszary Kolos maga után Győrött, azt élénken bizonyította primási kineve­zésekor győri búcsúja s ezen alkalommal a polgármes­teri beszédnek következő szavai: „Főméltóságod tudo­mányának minden felvillanását a közvetlenség világánál bámulhattuk s nemes szívének minden dobbanásánál érzelmeink felmelegedhettek, midőn a mindenki által ked­velt tanár az ifjúság szellemét a tudomány fényével világította meg, szívében pedig a haza- és emberszeretet nemes virágait fejlesztette, serényen ugyan, de szeré­nyen munkálkodva ekép a haza boldog jövőjén; midőn a köztiszteletben és közszeretetben részesülő polgár a közügyekben e város jóvoltára munkás részt vett ki magának.“ * * * Vaszary Kolos igazgató korában már korántsem fejthet ki oly fokú tanári működést, mint Esztergomban. Mindössze 3 órája volt s vagy az V-ben, vagy a Vlll-ban tanította a történelmet. Azután a nagy intézet adminisz­trálása, pedagógiai színvonalának emelése minden idejét lekötötte. Hogy Győrött milyen ragaszkodással vették körül tanítványai s mennyire örültek az ő történeti óráinak, arra nézve legyen szabad idéznem egyik jeles tanítvá­nyának, ma már a török nyelv szakavatott országos

Next

/
Thumbnails
Contents