Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)
Magyarország hercegprímása
114 előtt álláspontját, a javaslatok sérelmes és bomlasztó voltát, hitvallást tesz katholicitásáról s minderről a a pápát is értesíti. A Felséghez intézett memorandum arra utal, hogy az egyházpolitikai programm hazánk százados institúcióit forgatja föl s alapjában rendíté meg egyik államfentartó oszlopát, a katholikus egyházat; fáj a püspöki karnak, hogy a Felség törvényes kormányával ellentétbe kell helyezkednie, de a szent ügy kötelességévé teszi, hogy azt megvédelmezze, amit annál nagyobb készséggel teljesít, mert tudja, hogy ezáltal hazája jól felfogott érdekét szolgálja. A kormány egyházpolitikai elvei ugyanis oly sebeket vágnak a hívek vallásos meggyőződésén, hogy aláássák még a legmagasabb trón iránti hűségnek és a hazaszeretetnek alapjait és támaszát is. A kormányhoz intézett memorandumban tudtára adja a püspöki kar a kormánynak, hogy kötelességének tekinti, félretéve bármilyen emberi tekintetet is, az egyházpolitikai elveket megtámadni s felhasználni minden lehető eszközt a törvények határai között, hogy azok az elvek megvalósíthatók ne legyenek. A pápának szóló memorandumban köszönetét mondva Ő Szentségének 1892. december 11-ki leveléért, kijelentette a püspöki kar: „ha az állam s annak vezetői nyilvánosan tett nyilatkozataikat megvalósítani és azok kivitelét elrendelni szándékoznának, mi követni fogjuk más országok püspökeinek és katholikus fe'rfiainak példáját s egy lélekkel ellene fogunk állani szándékuknak és amennyire lehet, meg fogjuk akadályozni, hogy egy
