Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)
Magyarország hercegprímása
Ill a kormány a képviselőházban az egyházpolitikai javaslatokkal győzelmet aratott. Ezzel a szabadelvű egyház- politika sorsát eldöntötték, a jövő egyházpolitikája már alkotásokkal és tényekkel is az egyház ellen fordult. Az olajfák hegyén. Gyanúsítások. — A házassági jogról való felterjesztése a királyhoz. — A püspöki kar emlékiratai az egyházpolitikai javaslatokról. ■— A budapesti katholikus nagygyűlésen tett hitvallása. — Főrendiházi politikai szereplése a polgári házasság ellen. — Parainesis a családról. — Az esztergomi lelki- gyakorlatok. — Irányítása az autonómiai előkészítő bizottságban. — Az egyházpolitikai törvények életbeléptetése. — Szózata a hitetlenségről és a tudománynak a társadalomra való hatásáról. — Milleniumi szereplése. — Aki felejteni tud. — Az egyházpolitika anyagának históriai Ítélete. — Állásfoglalása az általános államosító törekvések ellen. — Az autonómiai kongresszuson. Sokan azt kívánták Vaszary Kolos prímástól, hogy mint egyházának hű fia, ne érezze azokat a sérelmeket, melyeket egyháza szenvedni s panaszolni fog. Azt kívánták, hogy még kis ujját se mozdítsa azok védelmére, akik a katholikus védelmi küzdelmet folytatják. Még azzal is korteskedtek a kötelező polgári házasság mellett, hogy azt ő is akarja. Ez utóbbi dologra nézve egyedül Szilágyi Dezső értette meg a hercegprímást, aki, midőn többekkel privatim a polgári házasságnak az európai államokban való formáiról beszélt, azt mondotta többek közt, hogy a szicíliai házassági forma a legenyhébb, t. i. a polgári kötés csak úgy érvényes, ha a házasság egyházilag is megáldott. Amikor ezen nyilatkozat révén azt híresz- telték, hogy a hercegprímás is beleegyezik a polgári
