Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)
Magyarország hercegprímása
94 királynak, alkotmányt a hazának, nehéz idők félreértéseinek vetett véget, szomorú viszonyok által fakasztott sebeket gyógyított be s a visszavonás szellemét elűzve, a béke és szeretet kötelékével fűzze össze a királyt és nemzetet. Legyen tehát e magasztos ünnepen hála és dicsőség az Istennek, üdv és áldás a királynak és a hazának. Légy üdvöz, felséges királyunk! A vallás és haza szava szólal meg ajkamon, esedezve itt az Úr templomában, hogy fényesen és tisztán ragyogjon Szent István koronája homlokodon, ha csak lehetséges, mindig békét sugározva a világ négy része felé; de ha kell, az ezredéves kard élével mint a villám sújtva hazánk elleneire. Itt az Úr templomában esedezve, hogy a király és nemzet egymást megértve, egymást szeretve, közös munkával emeljék az erény, a jog, a jólét és boldogság állapotát és szilárdítsák amaz alapokat, melyeken a felség és népjog összhangjában Magyarország összes népeinek, nemzetségeinek testvérisége nyugszik. Légy áldott, légy boldog, felséges királyunk az Isten ótal- mában, hű néped szeretetében. Szeresd e nemzetet ezután is nemes szíved érzelmeivel, úgy, mint e nemzet szeret téged. Ha komoly viszonyok nehézzé teszik a koronát, ha vállaidat súlyos gondok nyomják, ha az ajtód előtt álló őr nem tud a szenvedésektől megvédeni: enyhítse fájdalmaidat az a tudat, hogy hű alattvalóid veled együtt viseljük azokat. Mert valamint a te örömöd a mi boldogságunk, úgy a te szomorúságod a mi bánatunk, a te szenvedésed a mi keservünk. Hódolatunk, szeretetünk üdvözlete száll felséges asszonyunk, megkoronázott királynénk felé is. Legyen áldott azért a nagy szerétéiért, amellyel a nemzetet és trónt egymáshoz közel hozni és a kibékülést női gyengédségével, anyai jóságával előmozdítani segített! Áldás legyen a királyi gyermeken; áldás az egész uralkodói családon. Te pedig, én nemzetem, haladj rendeltetésed útján előre. Ne hagyd el az Istent, hogy ő se hagyjon el téged. Ő nélküle, — akitől függ szellemi és anyagi jólétünk, földi és örök életünk, a ki nevének hatalma által tartja fenn a népeket, — nemcsak előre nem haladhatunk, de meg sem élhetünk. Én nemzetem ! A kereszténység bajnoka, védbástyája voltál a múltban, őrizd meg vallásod, őseidnek vérével szívedbe írott nemzeti hagyományaidat,
