Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)

Oltár

ANGYALFEJ AZ OROMZAT FELSŐ ZÁRÓELEMÉRŐL

A három fülkeszobor közül a középsőt illetően valószínűleg hihetünk Vasárinak, akinek leírásában kiemelten szerepel »una Nostra Donna molto ben condotta«, vagyis egy Madonna-szobor, amely nyilván középen állott. A két oldalsó fülkeszobor ikonográfiailag bizonytalan, egyetlen fennmaradt támpontunk Ursinus Velius 1527-ből származó leírása, miszerint: »ara ipsa sustinet deas trés ex marmore Lunensi«, tehát az oltáron három istennő szobra állott luccai márványból. Hogy kik lehettek az oldalfülkékben ábrázolt női szentek, nem tudjuk.

Mint azt már Balogh Jolán megírta, Dankó óta több kísérlet történt az elveszett szobrok ikonográfiái rekonstrukciójára. A két alakot többek között Szent Tamással és Szent Adalberttel is azonosították, s feltételezték, hogy a középső fülkében - a fiesolei oltárhoz hasonlóan - tabernákulum volt, mint azt Kenzler képzelte. Balogh Jolán e hipotézisekkel szemben Ursinus Velius leírását tartja döntő forrásnak. Ennek alátámasztására hozzátehetjük, hogy ii. Gyula pápa síremlékén az 1513. évi második verziótól a megvalósulásig középen fent a Madonna, az alsó oldalfülkékben pedig egy-egy nőalak szerepelt. Ha közvetlen összefüggés nyilván nem is volt a két mű között, egyrészről Ferrucci kapcsolata Michelangelóval, másrész78