Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)
Alapkőletétel
ALAPKŐLETÉTEL Az 1506. esztendőt fontos esemény tette nevezetessé az esztergomi érseki udvarban: Bakócz Tamás érsek, a nagy hatalmú főpap és politikus a középkori Szent Adalbert-székesegyház déli oldalánál - bizonnyal kellő ünnepélyességgel - elhelyezte azt az egyszerű vörösmárvány alapkövet, amelyen finoman vésett reneszánsz antikva betűkkel ez olvasható: THOMAS BAKOCZ DE ERDEVD CARDINAL STRIGONIEN DICA VIT ANNO MD VI Ez az aktus egy a székesegyház teréből nyíló sírkápolna építkezésének kezdetét jelzi, amelyet Bakócz Tamás emeltetett a maga számára, a kor stílusában, a mecénáshoz méltó művészi igénnyel, itáliai mesterek keze által. A kor a reneszánsz nagy százada, a Cinquecento, amelynek nyitányaként 11. Gyula lépett a pápai trónra. A művészet központja most Róma, ahol az új egyházfejedelem röviddel megválasztása után, már 1505-ben megbízta Michelangelót, hogy készítse el a síremlékét. A síremlékhez Giuliano da Sangallo tanácsára centrális, kupolás kápolnatervek készültek több változatban, míg azután Bramante tervei alapján kibontakozott az új San Pietro gigászi méretű épületének gondolata, amelynek alapkövét ugyancsak 1506- ban, április 18-án rakták le. Az esztergomi kápolna mecénása, Bakócz Tamás bíboros érsek, Magyarország prímása, az itáliai egyetemeken nevelkedett humanista főpap, aki főkancellárként a király mellett egyben a legfőbb világi hatalom birtokosa volt, a nemzetközi politikában is fontos szerepet játszott, s a pápai trónra tört. 1512-ben az egyik legesélyesebb jelöltként vonult be a pápaválasztásra Rómába, s csak a nemzetközi helyzet váratlan fordulata ütötte el Szent Péter székétől. Bakócz sírkápolnájának mesterei közül az itáliai reneszánsz nagy krónikása, Giorgio Vasari egyedül Andrea di Piero Ferrucci fiesolei szobrászt és építészt említi, akit mindmáig a fehérmárvány oltár alkotójaként tart számon a művészettörténet. Ferrucci két korábban készült retablója közül az egyik ma is a fiesolei dómban van, a másikat a londoni Victoria and Albert Museum őrzi. Az 1500-as évektől a firenzei dóm kőszobrászműhelyét vezette, és Michelangelo munkatársaként dolgozott. A kivitelező díszítőszobrászok egyik vezetője vagy éppen fő irányítója pedig nagy valószínűséggel azonosítható a magyarországi reneszánsz ismert alakjával: Ioannes Fiorentinusszal. A mű felépült, és viszontagságos sors után mindmáig fennmaradt mint 5
