Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)
A mű - A kápolna alapelrendezése
Máthes megfigyeléseiből úgy látszik, hogy Bakócz külső köpenyfalként nagyrészt megtarthatta a régi előcsarnok vagy sekrestye falait, a Krisztus teste-kápolnát pedig lebontathatta, hiszen a régi gótikus kápolna egyébként eltakarta volna az új centrális kápolna kelet felé nyíló ablakát. A lebontott kápolna anyagát felhasználhatták az új építkezésnél. Hogy a Krisztus teste-kápolna nem az 1543. évi ostromban pusztult el, hanem tudatos intézkedés eredményeképpen szűnt meg, azt igazolni látszik Széless György, a Bakócz-kápolna xvm. századi káplánja is, ki a Szent Adalbert-bazilika lebontásakor részletes feljegyzéseket készített az épületről. Széless ugyanis a székesegyház északi oldalán állott négyzet alakú, középpilléres teret említi Krisztus teste-kápolnaként; efölött volt Vitéz János könyvtára. Valószínű, hogy Széless nem tévedésből írta ezt, hanem azért, mert Bakócz a régi kápolna lebontásakor gondoskodni kívánt róla, hogy annak titulusa megmaradjon, ezért jelölte ki a Vitéz-könyvtár alatti teret a Krisztus teste-kápolna céljaira. Mindenesetre a kápolna egyházjogi- lag Bakócz építkezése után is fennmaradt, mert 1526-ban Szálkái érsek a székesegyház és a hozzá tartozó kápolnák felszereléséből nagyobb mennyiségű értéktárgyat adott át 11. Lajosnak hadi költségekre, s az erről szóló oklevél a Krisztus teste-kápolna tulajdonából is említ hat márka értékű ezüstneműt. A Szent Adalbert-székesegyház adottságait figyelembe véve Bakócznak nem is igen volt más lehetősége, mint elődje kápolnájának helyére építeni saját emlékművét. A székesegyház északi oldala már oly mértékben be volt építve, hogy ott újabb építkezésre nem volt mód, olyan megoldásra meg különösen nem, amely a kápolnának már külső helyzetében és megjelenésében is kellő hangsúlyt és méltóságot biztosíthat. A várba érkezőt elsőként a székesegyház déli oldalának feltáruló képe fogadta. Az új kápolna négyszögletes, centrális, kupolás tömegével ily módon egyedül uralta a templom déli homlokzatát, s hangsúlyos helyzetével mindjárt magára vonhatta a székesegyház felé közeledő figyelmét. Külön kell szólni arról, milyen volt az új kápolna kapcsolata a székes- egyház belső terével. A régi gótikus kápolna a templommal párhuzamosan, annak keleti felén simult hozzá az épülethez, s a Kanizsai-kápolnához hasonlóan valószínűleg egy külön ajtón át lehetett megközelíteni az oldalhajóból. Mint ahogy ez a hasonló gótikus mellékkápolnák nagy részénél szokásos volt, a kápolna a templomtól független külön életet élt, s nem volt szerves kapcsolata a főépülettel. Új és igazi reneszánsz gondolat volt ezzel szemben Bakócz sírkápolnájának - nemcsak Magyarországon, hanem Itálián kívül egyáltalán először - centrális térként való megformálása s annak a székesegyház terével való szerves összekapcsolása. A négyzet alaprajzú és kereszt alakban árkádos nyílású fülkékkel bővített tér úgy illeszkedett a Szent Adalbert-székesegy- házhoz, hogy északi fülkéje - a többi háromnál jóval magasabban záródó ívvel áthidalva - tágas bejárati nyílást alkotott a bazilika déli falában, ily módon közvetlen kapcsolatot teremtve az oldalhajóval. 3°
