Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)
A mű - A kápolna alapelrendezése
A MU A KÁPOLNA ALAPELRENDEZÉSE Esztergom középkori Szent Adalbert-székesegyházának lebontás előtti állapotát szerencsésen megőrizte számunkra az az alaprajz, amelyet Má- thes János, a prímási javak kezelője és az építkezések felügyelője 1827-ben megjelent könyvének mellékleteként közreadott. Az alaprajz valószínűleg annak a felmérésnek az alapján készült, amelyet Anton Hartmann építőmester Barkóczy prímás megbízásából készített 1763-1765 között, amikor a székesegyházat lebontották. A felmérés nemcsak a középkori Magyarország egyik legfontosabb érseki bazilikájának alapelrendezését mentette át az utókornak, hanem a Bakócz-kápolna elhelyezkedésére külön is értékes információkat nyújt. Bakócz sírkápolnája, bár művészileg magányos alkotás, valamiképpen mégis beilleszkedik az adottságok, lehetőségek, hagyományok, nehézségek szerkezeti, építészeti, művészeti, kulturális környezetébe, s az a mód, ahogyan beilleszkedik, maga is hozzátartozik egyéniségéhez, sorsához és jelentőségéhez. A kápolna a templom déli oldalához kapcsolódott, és mind az alaprajz, mind Máthes leírása egyértelműen arról tanúskodik, hogy helyén egy régebbi építmény állott. Máthes leírja, hogy a székesegyház falainak lebontásakor a déli oldalon előkerültek a Krisztus teste-kápolna alapfalai, amelyet 1385-ben Demeter bíboros építtetett saját sírkápolnájául, s amely ekkor már nem állott. Ez az építmény a Bakócz-kápolnától keletre helyezkedett el, és talán a sekrestyéje lehetett a Bakócz-kápolna helyén, hasonlóképpen, mint azt az 1396-ban a székesegyház északi oldalához hozzáépült Kanizsai-kápolnánál látjuk, melynek a nyugati oldalán szintén volt egy sekrestyéje. Még valószínűbbnek látszik Koppány Tibor feltételezése, miszerint a Bakócz-kápolna helyén volt a székesegyház déli előcsarnoka, ahonnan egy oldalkapu nyílhatott a templomba. A hely, valamint az alaprajz mérete és formája nagyjából megfelel ennek a magyar középkori templomokon elég gyakori megoldásnak. A déli előcsarnokhoz csatlakozhatott keleti oldalán a Krisztus teste-kápolna, amelynek a déli oldalhajóból külön bejárata lehetett. Máthes az 1823. évi áthelyezés alkalmával érdekes megfigyeléseket rögzített a Bakócz-kápolna sarokpilléreiről. Ezek szerint a pillérek mind anyagukban, mind falazási módjukban eltértek a kápolna többi szerkezetétől (»tarn in materialibus, quam et norma laboris a muro discrepare«), és attól külön testet alkottak (»seperatumque corpus efficere«). A falazatban ezenkívül másodlagosan régebbi épületből származó kőfaragványokat (»plura marmorea ornamenta, ex antiquiori aedificio promanantia«) találtak. Mindebből arra a megállapításra jutott, hogy a kápolna helyén régebbi épületek állhatták. 28
