Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)
A Mecénás
fogva Bakócz egyengette, ekkorra már vetélytársává vált. A hatalomban szövetségesek voltak, de személyes törekvéseikben mindketten külön utakon jártak. A xv-xvi. század fordulóján a nemzetközi helyzet mozgalmassá vált. 1499-ben xii. Lajos francia király szövetséget kötött vi. Sándor pápával és a Velencei Köztársasággal. A szövetség egyik célja a török hatalom visszaszorítása volt. Ehhez Magyarország támogatására volt szükség, amely addig is egyedül állt ellen a török nyomásnak. A szövetség létrejötte főként Velencének állt érdekében, amelynek birtokait már sorra elfoglalta a török. A pápa nem késlekedett, hogy magát Ulászlót lekötelezze a csatlakozásért, és érvénytelenítette Beatrixszal kötött formális házasságát, amiért a király már egy évtizede küzdött eredménytelenül. Ugyanakkor a velencei Signoria római követe útján arra kérte a pápát, emelje bíborosi rangra Bakóczot, aki »lángoló buzgalommal szolgálja a kereszténység érdekeit és tekintélyénél fogva a magyar királyra döntő befolyást gyakorol«. Az 1500. szeptember 20-án megtartott consistorium bíborossá is kreálta az esztergomi érseket. Bakócz a nemzetközi politika kulcsfontosságú embere lett, és egyházi pályafutásán ezzel megnyílt az út a legfelső lépcsőfok felé. Leonardo Lore- dano dózse nem is rejtette véka alá, hogy kész az ilyen irányú segítségre, s egyidejűleg évi 3000 arannyal járó egyházi javadalmat adományozott neki. A Mátyás környezetében felnőtt Bakócz tudta, mivel tartozik rangjának, környezetének méltó kialakítása terén, s amint bevonult érseki székhelyére, Esztergomba, első dolga az volt, hogy számba vette az épületeket, felülvizsgálta állapotukat és megkezdte az építkezéseket. Ha méltó környezet kialakításáról beszélünk, biztosak lehetünk benne, hogy Bakócz ismerte a humanisták erre vonatkozó műveit és a reneszánsz építészetelmélet tanítását, így azt a már Alberti által megfogalmazott elvet, hogy a »decorum« összhangban kell hogy legyen azzal, ami az adott helyen és időben illő, helyénvaló. Eszerint ahogy az emberek változtatják életkörülményeiket a társadalomban elfoglalt helyzetüknek megfelelően, éppúgy kell az építészetnek is megfelelő ornamentumokat alkalmaznia a különböző rendeltetésű épületeken. Mint ahogy Feuerné Tóth Rózsa tanulmányai erre rávilágítottak, Mátyás udvarának humanistái jelentős szerepet játszottak az építkezések programjának kialakításában, azt tartva szem előtt, hogy azok mindenkor a király »magnificentiá«-jához illőek legyenek. Bakócz nyilván már ott megtanulta, hogy a reneszánsz főúr műpártolása nem pazarlásnak, hanem erkölcsi kötelességnek tekintendő. Ahogy Bakócz 1499-ben kiadott körleveléből kitűnik, az esztergomi érseki székhely elég leromlott állapotban lehetett. Vitéz egykori palotája kétségtelenül például szolgálhatott utódának a humanista műveltségű főpaphoz és államférfiúhoz méltó környezet kialakítására, de még nem volt reneszánsz stílusú rezidencia, annak xvi. századi értelmében. Vitéz 12
