Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)

Bibliográfia

közölt tanulmányában. E két metszet Szentkirályi Zoltán által készített javított változatát közölte Balogh Jolán: La capella Bakócz in Esztergom. Acta Históriáé Artirnn. Tom. ni. Fasc. 1-4. Bp. 1956. 1-206. c. monográfiájának olasz nyelvű kiadásában. A Bakócz-kápolna anyagainak: a vörösmárványnak és az aranyozott bronznak szimbolikái jelentésével Mojzer Miklós: Torony, kupola, kolonnád. Bp. 1971. c. művében (32-34) foglalkozik. A vörösmárványra vonatkozóan - mint arra a megfelelő helyen utaltunk - feltevését magunk is figyelemre méltónak tartjuk és elfogadjuk. Kevésbé az „érckupola” értelmezésére vonatkozó hipotézisét, melyre vonatkozó saját elképzelésünket a mű elemzése során kifejtettük.

A kápolna oltárának eredeti állapotára vonatkozó rekonstrukciós elképzelésünket első ízben röviden az 1982. évi schallaburgi magyar reneszánsz kiállítás katalógusának a Bakócz-kápolnára vonatkozó részében közöltük. Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn. Schallaburg, 8 Mai - 1 November 1982. Wien, 1982. 660-664. Die Bakócz Kapelle. (Sajtóhiba folytán M. H. azaz Héjj Miklós monogramjával szignálva.)

A kápolna térművészeti elemzéséhez és a feldolgozás módszeréhez elsősorban a Pogány Frigyes mellett töltött évek során kapott személyes tanítás, valamint Pogány Frigyes: Belső terek művészete. Bp. 1955. c. alapvető munkája adott alapot. Rajta kívül módszertani indítékokkal szolgált még Fülep Lajos opponensi véleménye Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz- kápolna című doktori értekezéséről. Közölve: Fülep Lajos: Művészet és világnézet. Bp. 1976. 457—464. 669—671.; valamint Charles de Tolnay megragadó Michelangelo-portréja: Charles de Tolnay: Michelangelo, Mű és világkép. Bp. 1975.

E könyv megírásához az indítékot és a bátorságot elsősorban a Bakócz- kápolna restaurálásának irányítása és a kápolna részletes felmérése során a kápolna falai között töltött évek helyszíni tanulmányai, a márványtagozatok és -omamentumok, az oltár plasztikai részleteinek testközelben feltáruló élményei adták. Ehhez járultak azok a kutatások, amelyeket a simon- tomyai vár restaurálása és tudományos feldolgozása kapcsán a magyarországi Jagelló-kori reneszánsz építészetre és annak itáliai kapcsolataira vonatkozóan több mint egy évtizeden át folytattam, s melynek eredményeit még kiadatlan kandidátusi disszertációmban foglaltam össze 1982-ben.

A Bakócz-kápolna kérdését is érintő tanulmányom még: Horler Miklós: Módszertani adalékok a magyar késő középkori építészet kutatásához: Építés - Építészettudomány xi. köt. 1-2. sz. Bp. 1979. 35-48.; továbbá Horler Miklós: A huda-nyéki királyi villa épületei. Ars Hungarica 1986. 1. sz. 51-80.

Végül itt köszönöm meg könyvem lektorának, dr. Vayer Lajos professzornak értékes segítségét, számos tanácsát, javító, pontosító észrevételeit és bátorítását.

110