Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)
A mű sorsa
címere, az oltár felettit pedig egy Mária-monogram díszítette. A kápolna tatarozásával és befejező munkáival egyidejűleg a káptalan adományából kicserélték az oltár barokk szobrait és tabernákulumát. De míg Pietro della Vedova torinói szobrász fehérmárványból készült Szent István- és Szent László-szobra tartózkodó ízléssel illeszkedett bele a Ferrucci-féle retabló környezetébe, addig a Lippert tervei szerint Antonio De Torna által készített tabemákulum túlméretezett és túldíszített tömegével, a felette levő szép Madonna-képpel összezsúfolva, teljesen eltorzította az oltár eredeti megjelenését. Végül a Simor-féle felújítás kapcsán kerülhetett a kápolnába a máig meglévő márvány keresztelőkút, valamint az a kórusablak nyílására applikált orgona, amely bántóan eltorzította a finom reneszánsz architektúrát. Az orgonát szerencsére később el is távolították. A bejárattal szemközti új nagy ablakra Simor érsek címerével díszített üvegezés készült, ez azonban 1945-ben elpusztult. A Simor érsek által végeztetett munkák óta a Bakócz-kápolna képe lényegesen nem változott, ám az idő múlása és a mindennapi használata mindinkább éreztette rajta hatását. Stukkóból készült kupolája beázott, világítása, berendezése elavult, a kortársak által oly sokszor megcsodált színű és fényű vörösmárvány architektúra pedig mind jobban megszürkült és elszennyeződött. A gyertyakorom, a levegő egyéb szennyeződései rárakódtak a felületére, és a hideg márványon időről időre kicsapódó pára feloldotta a szennyeződést, lassan lemarta a felület fényét, elváltoztatta színét. A kövek hézagait kitöltő és a sérüléseket elfedő gipszes habarcs kezdett kihullani a kőrétegek közül, sőt nagyobb kiegészítések is leváltak a helyükről. A közel száz éve nem restaurált kápolna állapota megérett az újabb beavatkozásra. Az Országos Műemléki Felügyelőség a hetvenes évek végén vette programjába az ország legértékesebb reneszánsz műemlékének helyreállítását, és Lékai László bíboros prímás érsek megértő támogatásával Esztergom felszabadulásának háromszáz éves évfordulójára többéves munkával újra visszaadta annak eredeti szépségét. A fehérmárvány oltár restaurálása még a jövő feladata. A mű sorsához tartoznék még annak hatása a hazai és a külföldi művészetre. Ezzel két okból nem foglalkozunk. Egyrészt, mert magára a magyarországi reneszánsz építészetre véleményünk szerint már igen kevéssé tudott közvetlen hatást gyakorolni. A templomépítészetre hatása gyakorlatilag nem volt. Ami építése alatt és utána Mohácsig, illetve Buda elfoglalásáig a főúri rezidenciákban még épült, az elsősorban az Ulászlókon budai és nyéki építkezések kisugárzása, mintsem a Bakócz-kápolnáé. A határokon kívül elsősorban Lengyelországra és a krakkói Zsigmond- kápolnára hatott, ami már a közép-európai reneszánsz építészet történetének egy új fejezetébe vezet át. io5
