Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

A főszékesegyház

napság is páratlanul felül áll az ország műkincsei fölött. Nem kevesebb mint kétszáztizenhárom drágagyöngy, továbbá ritka nagyságú gyémántok és más drágakövek ékesitik a vert szinaranyból készült és gazdagon zománcozott művet. Mátyás királyunk gazdag kincsesházában is a legfőbb helyet foglalhatta már el s tulajdonjoga öröklési módon szállott Corvin Jánosra, Mátyás természetes fiára, ki azt Bakócz Tamás esztergomi érseknek adományozta érdemei elismeréséül. Bakócz ugyanis rengeteg pénzzel és erkölcsi súlylyal támogatta Corvint a magyar trón megszerzésére irányuló törekvéseiben. Bakócz Tamás később a Kálváriát az esztergomi főszékesegyháznak ajándékozta, melynek káptalana, a viszontagságos századokon át, maiglan is megőrizte.

A kincstárnak azonban ezenkivül is van még számtalan hasonló, ritkaságot képező és műtörténeti beccsel biró kincse. így megemlíthetjük a XYI. századból származó békefeszületet, melyet, talapzatán a cimer is elárulja, Szelepcsényi György prímás készíttetett. Ez ritka egyszerűséggel alkotott remek mű, melynek történeti becséhez járul az a 15 nagy igazgyöngy s több hatalmas drágakő, mely díszítéséül szolgál. Kern kevésbbó értékes az a Mátyás király korabeli miseruha és püspöksüveg, mely úgyszólván teljesen be van borítva apró igazgyönggyel. Itt van továbbá a XY. század ötvösművészetének szintén remekbe készült alkotása, a hatalmas szentelt olajtartó, továbbá több ugyané korbeli kehely. A XVII. századból Ambrus főherceg esztergomi érsek műkincsei tűnnek fel. Különösen értékes ezek között egy