Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)
A főszékesegyház
66 A főszékesegyház kincstára. A hatalmas és az egész országban páratlanul impozáns helyen álló templom jobb oldalán van a kincstár. Milliókat érő műkincsek, szemkápráztató, hatalmas drágakövekkel ékesített keresztek, miseruhák, ereklyetartók, pásztorbotok, kelyhek és más minden az istentiszteletek fényének emelését célzó drágaságok, egyházi kegyszerek és az ötvösművészet remek alkotásai vannak itt felhalmozva. Az esztergomi főszékesegyházi kincstár kétségtelenül az országnak leggazdagabb kincsesháza s nemcsak a régi olasz és magyar renasz- szánsz ötvösművészetnek, hanem a kortörténeti emlékeknek is legnevezetesebb gyűjteménye. A kincstár gazdagsága érthető ha tudjuk, hogy annak minden tárgya fejedelmi és főpapi ajándék s a XI. századtól napjainkig minden egyes darabját féltő gonddal őrizte az esztergomi főkáptalan. Az ország első főtemplomát szent István királytól kezdve, úgyszólván valamennyi uralkodó gazdagon megajándékozta s ezenkívül a régi hercegprímások és dúsgazdag főurak az egyház díszének és fényének emelésére adtak olyan értéktárgyakat, melyeknek mű és történeti becsértéküket véve számításba, ma pénzösszegben szinte nem is határozható meg. A kincstár minden ritkaságának koronája a Mátyás király kálváriája. Ezt a világhírű renesszánsz ötvösművet Hunyady Mátyás király készíttette az olaszországi Flórencben. Ez a műremek nemcsak készítésének idején, hanem ma-