Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom környéke

137

rály telepítette Esztergomba s templomuk sírboltjába temetkezett. IV. Béla sírját még most is itt kutatják, bár a rend akkori temploma és társliáza közel a Lőrincz-kapuhoz, körülbelül az Iparbank telkén állott, de azt a törökök teljesen lerombolták s így a királyi sírokat sem lehetett megtalálni. A mostani templomot és rendházat a XVIII. század elején építették a város és a prímás adományaiból. Ezeken kívül még több templom és kápolna ad alkalmat a vallásos nép ájtatosságának gyakorlására. A templomok után az irgalmasság szentélyei, a kórházak említendők fel s ezek között is első helyen a Kolos-kórház, melynek létesítését Vaszary Kolos bibornok, hercegprímás egy nagyobb adományával tette lehetővé. Ezért a város nagylelkű alapítójának nevével díszítette a pavilion rendszerben épült s 100 betegre teljesen modern berendezéssel ellátott kórházat. A betegek ápolását végző irgalmasnővérek számára, a kórház különálló kápolnája mellett rendes lakhelyiségek vannak. A kórház igazgató-főorvosa: dr. Gönczy Béla, alorvosa: dr. Vándor Ödön. Ugyancsak modern felszereléssel és minden kívánnivalóval ellátott kórháza Esztergomnak a Simor János hercegprímás által alapított Vöröskereszt-kórház, melyben első sorban a primási és főkáptalani alkalmazottak, s az érseki intézményeknek személyzete nyerhet felvételt s mint cime is mutatja, háború esetére a Vöröskereszt-egylet veheti át. A kórház h. igazgató-főorvosa: dr. Huszár Gyula. Ezeken kívül még a katonai kórház egyemeletes nagy épülete érdemel említést, to-