Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)
Esztergom történeti áttekintése
biak voltak abban az időben az iskolák is. Az esztergomi várban már atyja Gtejza is épittetett egy szép templomot sz. István vértanú tiszteletére, hol őt Adalbert püspök megkeresztelte; hogy tehát lerója tiszteletét az utóbh vértanú halált szenvedett püspök iránt, emlékére egy hatalmas székesegyházat épittet. Ez volt a mai főszékesegyháznak, ugyanazon helyen álló, első ősépülete, a ma is fönnálló szent Adalbert egyház főtemploma. Az esztergomi várispánság is ennek oltalma alatt állott s a várispánságból keletkezett Esztergommegye is felvette cimerébe sz. Adalbert képét. A megye cimerén a szent három dárdát tart annak jeléül, hogy a pogányok dárdadöfé- sekkél ölték meg. Szent István az esztergomi királyi várba hivatja országának főbbjeit s itt a keresztény tanok szerinti országos törvényeket alkot, melyek eltörlik a rabszolgaságot, büntetik a gonosz cselekedeteket, védik a magánvagyont és a gyermekek nevelésétől kezdve szabályozzák a polgárok kötelmeit. Kereskedőket, iparosokat telepitett és minden tekintetben a nyugat szellemét iparkodott meghonositani földünkön. Esztergom vármegye Ebből látható, hogy szent István király államalkotó nagy munkájának Esztergom volt a műhelye. A vár emelkedettebb pontján, a mai karmesteri lakásul szolgáló ósdi épület helyén ál-
