Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom környéke

127

nek kőtermékét dolgozzák fel. A cementgyárak megtekintésére vonaton, a márványbányákhoz pedig a vasútvonal mentén levő Piszkéről vagy Süttőről kocsin vagy gyalog juthatunk. Süttőről a Gerecse ormára 3 óra alatt jut fel a turista.

Közel Esztergomhoz, a Párkány-Nánáról Léva felé menő vasútvonal mentén fekszik Bény község, mely különösen régi templomáról nevezetes, melyet az Árpádok korában a Hunt-Paznan nemzetség építtetett. E templom mellett állott a prépostság épülete, melynek romjai még most is láthatók. A szép kéttornyú templom egyike az ország legnevezetesebb románstylü műemlékeinek. A község már a rómaiak idejében is nevezetes hely volt. Marcus Aurelius császár itt egy táborerődöt emeltetett, mely a barbárok elleni harcokban nagy szerepet játszott mint Pannóniának egyik elővára. A tábort alapitó császár 173-ban K. u. a quádok elleni háborúja alkalmával maga is hosszabb időt töltött a táborerődben s itt irta hires „Elmélkedésének I. könyvét. A római tábor nyomai még ma is láthatók, de nem tévesztendők össze a még régibb keletű, még szintén látható földvár gyűrűivel, melyeket „Avar-sáncok“ név alatt ismerünk. Ezek a földvár-művek félkörben a Garam fo- lyóig körül veszik a községet s valószínűleg a quádok erődítései voltak, melyeket utóbb a rómaiak elfoglaltak s ennek közelében azután hadi szokásaiknak megfelelőbb táborhelyet építettek.