Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom környéke

]25

melynek belsejében egy érdekes alakulata, 150 m. mély barlangot fedeztek fel.

Gróf Sándor kastély Bajnán.

Ki ne hallotta volna hírét Sándor Móric grófnak, ki lovasbravurjaival gyakran a külföld előtt is elismertette, hogy lóra termett nép a magyar. A hires lovas itt lakott az Esztergomtól mintegy 20 kilométerre fekvő Bajna községben. Ha kocsin rán- dulunk ki e dús termőföldektől környezett nagyközségbe, az utón a G-erecse-hegy csoport szebbnél szebb tájképeiben gyönyörködhetünk. A bajnai kastély egy a környéket uraló magaslaton mintegy régi görög templom rajzolódik a távoli hegyek kéklő hátterébe. A Sándor grófok ősi birtoka, mely most özv. Metternich-Sándor Paula hercegnőé, Móric gróf egyetlen s liusitott leányáé, a környékbeli falvak határainak nagy részét lefoglalja. Nemes szlavnicai Sándor Menyhért 1697- ban mint Esztergommegye alispánja szerezte meg e birtokot s igy szállt a család grófi ágára. Móric gróf a nagyúri kényelemmel berendezett emeletes kastélyban töltötte a nyárnak legnagyobb részét s legkedvesebb foglalkozását képezte euró- paszerte hires ménesének fejlesztése. Itt gyakorolta, tanította telivérjeit, hogy azután mikor a téli szórakozások Becsbe és Pestre csalogatták, újabb és újabb mutatvánnyal lephesse meg a főúri és városi népet. A gyönyörű kastély előcsarnoka és selyem brokáttal kárpitozott sok fényes terme, telve van a lótenyésztés körül nagy érdemeket szerzett gróf lovas csodáinak képeivel, az antik szekrények tükre pedig sok érdé-