Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)
Könyvtárak és régiségtárak
115 1300-as évekre tehető. Alapítója a híres magyar krónikás : Küküllői János kanonok, ki könyveit végrendeletileg az esztergomi főegyháznak hagyta. Ezt a tényt bizonyítja az esztergomi főkáptalannak egy 1397-ből származó okirata. Később Pa- lóczy György és Széchy Dénes érsekek gazdagították a könyvtárt, majd igen értékes művekkel szaporodott Zrednay Vitéz János érsek halála után, ki világhírű könyvtárát szintén a főegyháznak hagyta. Sajnos, Vitéz János könyvtára nem került teljes egészében ide, mert annak nagy részét és legértékesebb codexeit utóda: Beckenschläger János, a Mátyás király bizalmával visszaélt érsek, külföldre vitte a főegyház minden jelentékenyebb kincseivel együtt. A mohácsi vész után a főegyházi könyvtárt Pozsonyba vitték s még itt is gyarapodott. Forgách Ferenc prímás léptette életbe az 1611. évben hozott zsinati határozatot, mely szerint minden esztergomi érsek s káptalani javadalmas után visszamaradt könyv, a főegyház tulajdonát képezi. Ugyanez a prímás könyvesházat építtetett Nagyszombatban. Később egyesítették az ugyancsak Nagyszombatban volt s a tudós Kőszeghy esztergomi kanonok által 1611-ben alapított káptalani könyvtárral. Ezentúl minden érsek s kanonok gyarapította. A primási székhely visszahelyezésével került a könyvtár Esztergomba 1830-as években. A mostani könyvtárépületet Scitovszky prímás építtette; Simor prímásnak 1876-ban kiadott rendeleté alapján pedig a régi „Érseki könyvtár“ helyett „Eőegyházi könyvtár“ cinre alatt kezelik s azóta szigorú rendben örökli minden esztergomi
