Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)
Tanintézetek
99 A kath. főgymnázium. Az esztergomi kath. főgymnázium abból a középiskolából fejlődött, melyet még 1587-ben Széchényi érsek alapitott és a bencósrend visszatele- pitéséig a jezsuiták és más szerzetesek vezettek. Első helyisége a városházának a Bottyán- János utca felőli tornyos szárnyépülete volt, melyet 1776-ban emeltetett a város 8041 forint költséggel s melyhez Mária Terézia királynőnk 6000 forinttal járult. Az adományt az épület homlokzatán levő márványtábla máiglan hirdeti. Az algymnázium 1779-ben nyílt meg ebben az épületben s száz évig volt itt. A szent Benedek- rendet visszaállító oklevél 1809-ben megbízta e hazafias rendet az esztergomi gymnázium vezetésével is. Scitovszky hercegprímás hathatós közbenjárására 1852-ben bővitették ki a tanintézetet főgymnáziummá. Ekkor a régi épület már szűknek bizonyult s mivel az építkezéssel terjeszkedni nem lehetett, uj helyiségről kellett gondoskodni. A város kedvezőtlen anyagi helyzete sokáig késleltette a dolgot, de végre is Simor János hercegprímás és Kreusz Krizosztom pannonhalmi főapát bőkezű támogatásával, valamint a kormány és egyesek adakozásának segítségével a város megépíttette az uj főgymnáziumot, s ezt 1880. szept. 8-án adták át rendeltetésének. Az uj főgymnázium 200,000 koronát meghaladó költséggel épült, de nem volt maradandó s 1895-ben mint közveszélyes épületet a tanügyi kormány bezáratta. Ekkor 5 évig a sz. Ferenc- rend épületében tartották az előadásokat. psn ______I isoist I
