Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

III. Az esztergomi Keresztény Múzeum gobelinjei - 10. Szent Pál Malta szigetén

lerontani. Ezért egyes szövőmesterek a vidéken fiókot nyitottak, hogy a szerényebb igényű megrendelőket is kielégítsék.

Az esztergomi darabon a láncszemek ötös sűrűségben simulnak egymáshoz, a gyapjúszál nem a patinás brüsszeli műhelyek anyaga, annál silányabb és durvább. A színskála elnagyolt, nem változatos. Kék, sárga, zöld és kevés piros alkalmazásával kimerül.

Egy adat szerint Martin Reynbouts műhelye 1619 után megbízást kapott egy Szent Pál-sorozat elkészítésére. Már előbb 1614-ben Jan Raes szövő eladott egy Apostolok cselekedetei sorozatot.93 Ezek az adatok azt a feltevést engedik meg, noha a megszőtt darabok az idők folyamán elkallódtak, hogy az Apostolok történetének ábrázolása jelentős helyet foglalt el a mitho- lógiai és történelmi tárgyak mellett. Tudjuk, hogy Rubens kartonjait több műhely is megszőtte. Budapest székesfőváros tulajdonában két darab Johannes Van den Haecke szignumával ellátott Rubens-gobelin függ a Fővárosi Képtárban. A fentiek alapján feltételezhetjük, hogy a Szent Pál történetét ábrázoló darabok kartonjai műhelyről-műhelyre vándoroltak csak úgy, mint a Rubens-kartonok. Az esztergomi gobelin, technikáját tekintve, flamand provinciális műhelyben került szövőszékre. A ruhák redőzetét inkább karélyos fények jelzik, de a kontúrok még eléggé hangsúlyozottak. Hachure-t alig alkalmaz s ez kissé bántóan hat. A szövő a festői kartont igyekezett minél hűségesebben visszaadni s közben elfeledkezett a gobelin anyagszerű követelményeiről.

Az erősen fakult és az idők folyamán kékké vált gobelin, minden fogyatékossága mellett, elsősorban azért nevezetes, mert tárgya majdnem unikumszámba megy. Számos Apostol-sorozatot és Szent Pál történetét ábrázoló gobelinképet ismerünk, de ezek között nagy ritkán találhatjuk meg a maltai epizódot. Másodsorban a kora bárok technikailag kereső és kísérletező étappeját képviseli.

*

69