Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

III. Az esztergomi Keresztény Múzeum gobelinjei - 9. Krisztus keresztelése

tett. A Göbeltől közölt s a Közép-Rajna területre lokalizált címeres szőnyegek egész sora ugyanezt a későgótikában gyökerező nyugtalan és bonyolult indamoti- vumokat ábrázolja, ami az esztergomi bordűrön meglepően anakronisztikus, tekintve az 1631-es évszámot. A bordűrnek ez a régies megoldása arra utal, hogy kolostorban szőtték és a bordűrhöz a régi, apácáktól készített és megmaradt mintaszalagokból választották ki az elemeket. Az ötkaréjú rózsamotivumok tulajdon-1 képpen három részből állnak. Egy középső világosabb- színű belső korongból ezt körülöleli egy sötétebb színű négy vagy öt karéjból álló sziromcsoport s legkívül ötös levélcsoport zárja be. Ez a motívum valószínűleg középkori miniaturákból veszi eredetét, de egyszerűségénél fogva annyira kedvelt és elterjedt díszítőelemmé vált, hogy Németország legkülönbözőbb, egymástól távoleső területein is találkozunk vele. Az 1605- ben készült gobelintechnikájú, wolfenbütteli címeres párnák sarkában ugyanúgy megtaláljuk, mint a XV. századi mainzi gobelineken.96

A kifejezéstelen arcokért, a merev szemek élette- lenségéért és a gyakori indokolatlan árnyékolásért némi kárpótlást nyújt az egyszerű, pasztellszerű színezés. A rózsaszín és sárgás testszínek, a lilás rózsaszín köpenyek, a sárgás kékben játszó felhőzet, a sárga, drapp és vörösbarna kontúrok, keményen, tónus nélkül állanak egymás mellett, mint egy mezei virágokból összekötött illatos bokréta.

A textúra aránylag ritka szemekből áll; kemény és merev és a gyapjút részben lenszálak helyettesítik. A nagy egységes színfoltok, mint pl Krisztus testének világító fehérsége, csökkentik a gobelinszerű benyomást; A lágy színátmeneteket épp úgy nélkülözi a gobelin, mint a XII. századi halberstadti Apostolszőnyeg, s a germán jelleg mindkettőn — nemcsak a szögletes rajzban —, de a mozaikszerű színösszerakásban is érvényre jut.

63