Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

III. Az esztergomi Keresztény Múzeum gobelinjei - 8. Dávid sorozat

egysége, a részletek pontos megmunkálása elsőrendű brüsszeli szövőműhely munkáját igazolja, s valószínű, hogy a textúra későbbi időből származik, mint a jól sikerült karton.

8.

Dávid-sorozat. (10. kép.)

Német kisműhely. (Emden) XVI. sz. második íele.

Négy darab. Gyapjú.

A két méter 10 és két méter 50 cm magasság között ingadozó gobelinképek Dávid király életéből vett jeleneteket ábrázolnak. A bibliai király népszerű témája volt a gobelineknek. Különösen a XVI—XVII. században. A történet bőséges dekorativ elemeket rejt magában, melyeket a gobelin területén nagyszerűen ki lehet aknázni. Alkalom kínálkozik változatos alakokat, íéríiakat és nőket, lovasokat, harcosokat felvonultatni s ezeket a bibliai történetnek megfelelően elrendezni. Az esztergomi Dávid-sorozatra jellemző az általános kék színbenyomás ami nem csupán annak tudható be, hogy a színezésnél túlnyomóan kék színt használtak, hanem az idő által bekövetkezett fakulás is oka e szín túltengésének. Oudenaard-i fakult szőnyegekről származott az a megjelölés, hogy gobelinek „kékbetegségben" szenvednek. Oka az, hogy a zöld színszálat kék és sárga színek keverékéből állították elő, a sárga érzékenyebben reagál a fényre, lassanként elfakul s az eredeti zöld szín helyett a kék tűnik elő. Az esztergomi Dávidsorozatnál is ezt a színkeverési módszert használ ták. Az előtér virágai és levelei az idők folyamán teljesen kékké váltak.

A gobelin-sorozat rajza, technikája, színezése egyaránt nehézkes, érezzük, hogy szerényebb tudású vidéki mester szőtte. Németország keleti része a XVI. században élénk politikai és kereskedelmi összeköttetésben állt a Németalfölddel; a gobelinbehozatalon kívül szövők is megfordulnak és letelepednek a határvidéken. A reformáció és ellenreformáció

56