Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

III. Az esztergomi Keresztény Múzeum gobelinjei - 4. A Szentháromság diadalmenete

antik istennő, máskor, mint középkori hölgy jelenik meg ugyanazon arcvonású és öltözetű alak.

Az esztergomi töredék rajzának részleteiből és színezéséből arra következtetünk, hogy francia szövő- műhelyben szőtték. A ruhátlan részeken, kezeken, arcokon a kontúrok gyengéd hangsúlyt nyernek, ellentétben a korbeli párisi darabokkal, ahol a kéz, a kar szigorúbban van megkomponálva és az üvegfestéshez hasonlóan, erősen kiemelkedik a környezetből. A túldíszített fejékek, a pajzs, lábvértek sokszögletű nyugtalan vonalú díszítése a francia későgótikus vonal- vezetést követi. Az arcokban nincs változatosság, mindegyik fej azonos típust képvisel, mely unalmat áraszt. Ügy a főalak, mint a kíséret orra széles, ajkuk íveletlen s meredt, nagy szemekkel tekintenek előre. Színezése komorabb, mint az édeskés tónusú bécsi daraboké. Szövőműhelyét valamely kisebb északfrancia városban sejtjük. Anyaga finom gyapjú s tompa színezése .francia palettára vall. A szereplők mustrázott anyag helyett mintázatlan köpenyt viselnek, mely a Touraine-i darabokról emlékezetes halvány rózsaszín csíkozással van bőven modellálva. A haj teljesen síkszerűen van ábrázolva apró vonalakban, de világos fények emelik Tempus dús fürtjeinek lendületét,

4.

A Szentháromság diadalmenete. (5. kép.)

Brüsszel, XVI. sz. 1. negyede.

Gyapjú. Mérete: 260X300 cm.

Kiss Béla és Jenő budapesti iparművészek restaurálták 1929-ben.

Reneszánsz kiképzésű, díszes diadalkocsin trónol a Szentháromság, három, teljesen egyforma ruházatú emberi alak képében. Mindegyik koronát hord a fején, vállukra palást borul, kezükben kristályalmát tartanak, a hatalom jelvényét. A fehér tunika fölött a drágakövekkel szegélyezett barna köpeny bő redőket alkot, hosszan leér és a lábakat is betakarja a közép38