Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

III. Az esztergomi Keresztény Múzeum gobelinjei - 2. Antik diadalmenet

Quattrocento naturalizmusa is burgund törekvésekkel párhuzamos. Az olasz XV. századi festők ismerték a flamand és francia gobelineket s hogy nagy hatást gyakoroltak rájuk, bizonyítja az is, hogy a képeken gyakran fedezhetünk fel gobelinszerűséget. Az urbinói hercegi palota dekorálási munkálataihoz Federigo Montefeltre herceg Flandriából több szőnyegszövő segítségét vette igénybe00 s azt is tudjuk, hogy 1474—75 között Justus van Gent is dolgozott udvarában. Pisanello lenge, testetlen alakjai s a térrel való meseszerű viszonyuk, ahol az előteret apró állatokkal tölti ki, a Touraine-i millefleur szőnyegek emléke.

Schmitz, a müncheni Lenbach-gyűjtemény sokalakos, Krisztus-siratását ábrázoló antependiumot Cosimo Túra rajzára vezeti vissza67 s bár technikájával nem foglalkozik bővebben, feltételezi, hogy ferrarai műhelyben készült. Cosimo Túra 1457—67 között rajzolt gobelinterveket,68 sőt Velencében is készített ilyen munkákat. Azonban nem lenne helyes, ha csupán a kiválóbb festők körében keresnénk az esztergomi gobelin kartonjának mesterét. A legrégibb, datált olasz gobelin kartonjai, a Trivulzio sorozaté az epigon Bramantino kezéhez fűződnek.69

Az esztergomi gobelin a XV-ik századi olasz festészet naiv, elbeszélő hangján szólal meg, bár oly északi motivumok, mint a diadalmi póznát földbeszúró, le- hajló, majdnem összekuporodó férfialak is szerepelnek rajta. Az arcok egyénibb vonásokat tüntetnek fel, mint a Lenbach-gyűjtemény gobelinje. A kéz és lábfejek, továbbá a páncélruhák díszei is részletezőbbek.

A Palazzo Schiffanoia Minerva diadalát ábrázoló freskójának egyik része szövő nőket ábrázol, s bár a szövőszékek rajza meglehetősen idealizált, mégsem lehetetlen, hogy az estei műhely inspirálta a zsáner- szerű jelenetet.

A sajátos, egytónusú, vörös, kék, barna színekből álló paletta és az indigó színnel való fogazás (ha- chure) emlékeztet a németalföldi-francia színskálára.

34