Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

III. Az esztergomi Keresztény Múzeum gobelinjei - 1. Krisztus a keresztfán

ságait viseli magán. A gobelin megítélésénél és lokalizálásánál emiatt sokkal inkább és szinte döntően,, szem előtt tartandó a technika és annak apró jellegzetességei, mint maga az egységes szerkezet.

Az esztergomi gobelin kompozíciójában Krisztus nem a francia gótika valószínűtlenül megnyúlt Üdvözítő ideálja. Kissé nyersebb kézzel van megfogalmazva. Krisztus és a szentek aureolájának bátortalan, töredezett vonala inkább germán művész felfogására utal. Viszont a gobelin technikai sajátságai határozottan Tournai-i szövőműhelyre vallanak.

Feltehető, hogy az esztergomi Kálvária tervezője bevándorolt német festő volt, aki begyökeresedve, finomabb kézzel oldotta meg feladatát. Germán jellegének alapvonásai azonban mégis kiütköznek. Hasonló esetre hivatkozik Betty Kurth a Beaune-i templom 1500-ban keltezett Mária szőnyegén; a Németországból bevándorolt s Dijonban lakó festő kartonját Touraine-i műhelyben szőtték meg.4s

A gobelin tervezőjét leginkább a nürnbergi körben kereshetjük. Összhatásban és egyes részleteiben a Wolgemut-Pleydenwurff műhely stílusába kapcsolódik és feltehető, hogy az Iklé-gyüjteményben őrzött s 1470-ben szőtt, valamint a würzburgi egyetemi gyűjteményben lévő, ugyancsak Keresztrefeszítést ábrázoló gobelinek egy burgundi műhelyben szőtt változatával állunk szemben.

A würzburgi Keresztrefeszítés Wolgemut későkori, szárazabb stílusára emlékeztet és a háttér táj • képe is a nürnbergi festészetben gyökerezik,49 míg a tíz évvel előbb keletkezett Iklé-gyüjtemény Kálváriája még középkoriasan, drapériával oldja meg a hátteret. Mindkét gobelin az esztergominál kb. 40 centiméterrel magasabb, viszont keskenyebb és a német gobelinekre jellemző hosszúkás téglaalakú. Az esztergomi Kálvária mértani alakjában is kiegyensúlyozottabb és nem kelti azt a nyugtalan érzést, mint a két fentemlített nürnbergi gobelin magasranyujtott, kes22